Természetvédő Turisták „Somogyért” Egyesület (TTSE) alapszabálya

A
Természetvédő Turisták ”SOMOGYÉRT” Egyesület
Alapszabálya

 A Természetvédő Turisták ”SOMOGYÉRT” Egyesület főként a ZSELIC és a környező régiók területéről szerveződött természetbarátok, környezet- és természetvédők önkéntes részvételével létrejött független társadalmi szervezet. Tevékenységét Magyarországon, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok és jelen alapszabály alapján fejti ki.
I. § Általános rendelkezések
A szervezet elnevezése:            Természetvédő Turisták ”SOMOGYÉRT” Egyesület
A szervezet rövidített elnevezése:    TTSE
A szervezet alapítási éve:        2001
A szervezet székhelye:            Kaposvár, Béke utca 1. 2/3.
A szervezet jogállása:            közhasznú, önálló jogi személy
II. § Az egyesület célja és tevékenysége
1. A lakossági szabadidő sportok, ezen belül a természetjárás és turizmus szervezett keretek között történő szakszerű megvalósítása, a lakosság és az egyesületi tagok bevonásával.
2. A ZSELIC természeti, néprajzi értékeinek bemutatása szervezett túraprogramok során az ország bármely részéből ideérkező sporttársaknak, érdeklődőknek.
3. A közvetlen környezet megóvása a pusztulástól, emberi pusztítástól.
4. A természetjáró ismeretek terjesztése minden körben (előtérben az ifjúsággal), ezen belül főképpen: környezetvédelmi előadások és felvilágosító tevékenység más formában, oktatási programok és egyéb kiadványok készítése és terjesztése.
5. A lakosság környezeti, természetbarát tudatosságának növelése és a környezeti állapot javítása.
6. Akciók, rendezvények szervezése (helyi és nemzetközi hasonló jellegű szervezetekkel összehangoltan).
7. A társadalmat alkotó kisebb és nagyobb közösségek (család, egyesület, más szerveződések) együttműködésének elősegítése.
8. Turista bázis, valamint turista és kulcsosházak üzemeltetése a szervezett természetbarát mozgalom olcsó szálláshelyekkel való támogatása céljából. Részvétel turista létesítmények fenntartásában, turista útvonalak és turistajelzések felújításában.
 
 
III. § Közhasznúság
1. Az egyesület közhasznú működése érdekében:
    a) Közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény    felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi     önkormányzatnak kell gondoskodnia;
    b) A szervezet szolgáltatásai nyitottak, azokból bárki részesülhet;
    c) Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
    d) Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában    meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
2. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
3. Az egyesület közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem is fogad el.
4. Az egyesület nem szolgálhat semmilyen pártpolitikai vagy gazdasági érdeket, illetőleg nem törekedhet a jogalkotás befolyásolására semmilyen pártpolitikai vagy gazdasági érdek képviseletében, sem propaganda útján, sem egyéb módon.
5. Az egyesület közhasznú tevékenységeket folytat:
    a) sport
    b) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés;
    c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
    d) kulturális tevékenység (főképpen a turizmushoz és természetvédelemhez kapcsolódóan);
    e) természetvédelem, állatvédelem;
    f) környezetvédelem;
    g) közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető –  szolgáltatások.
    Az egyesület közhasznú tevékenységei
    a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c)-e) pontjában,
    b) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § a)-b) pontjában, 13. § (1) bekezdés 11. és 15. pontjában,
    c) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. §-ában,
    d) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. pontjában,
    e) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális  alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 21. §-ában és 121. § a)-    b) pontjában,
    f) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdésében
    megfogalmazottak teljesítésére irányulnak.
IV. § Az egyesület tagjai, jogok és kötelességek
1. A tagság lehet: teljes jogú, vagy tiszteletbeli tagság
2. Teljes jogú tag az, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
    a) magyar vagy Magyarországon élő külföldi állampolgár
    b) elfogadja az egyesület céljait, alapszabályát
    c) az egyesület céljai megvalósításában részt kíván venni
    d) benyújtott felvételi kérelme alapján az elnökség által felvételt nyert.
    e) Tiszteletbeli tag az, akit a közgyűlés (a tagság ajánlására) megválaszt – az egyesület céljainak  előmozdítása terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül. A tiszteletbeli tagságról oklevél készül.
Az egyesület teljes jogú és tiszteletbeli tagjai csak természetes személyek lehetnek. Nem lehet az    egyesület tagja nem természetes személy, az a személy, aki nem Magyarországon élő külföldi állampolgár, valamint aki felvételi kérelmében nem fogadja el az egyesület céljait, alapszabályát, vagy felvételi kérelmében jelzi, hogy nem kíván részt venni az egyesület céljainak megvalósításában.
3. A felvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani, mely a soron következő elnökségi ülésen, de legkésőbb három hónapon belül dönt a tagfelvételről. Az elnökség döntését írásban, az átvételt igazolható módon közli a felvételt kérelmezővel, aki elutasító döntés esetén a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a fellebbezésről. A tagsági jogviszony az elnökség jóváhagyó döntése esetén az elnökség, a közgyűlés által jóváhagyott fellebbezés esetén a közgyűlés döntésével létesül.
4. Az egyesület tagjának joga:
    a) részt venni az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
    b) az egyesület közgyűlésén véleményt nyilvánítani, kérdést megfogalmazni, valamint javaslatot tenni személyi és tevékenységi kérdésekben,
    c) az egyesületet érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánítani az elnökség felé,
    d) a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik a tiszteletbeli tagok kivételével,
    e) az elnökség egyedi döntése alapján képviselheti az egyesületet a tiszteletbeli tagok kivételével,
    f) az egyesület bármely tisztségére megválasztható a tiszteletbeli tagok kivételével.
5. Az egyesület minden tagjának kötelessége:
    a) alapszabály és belső dokumentumok szerint részt venni az egyesület életében;
    b) a tiszteletbeli tagok kivételével, a közgyűlés által megállapított tagdíj tárgy év március 31-ig, a tag felvételének évében a felvételtől számított 30 napon belül történő megfizetése;
    c) bármely harmadik fél elé tárandó vitás egyesületi kérdésben ezt legalább 15 nappal megelőzően az elnökséget írásban és szóban tájékoztatni.
Az egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
6. Az egyesületi tagság megszűnhet:
    a) a tag kilépésével,
    b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
    c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
    d) a tag kizárásával.
    A tag tagsági jogviszonyát az elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony megszűnésének időpontja – amennyiben a nyilatkozatban    későbbi időpont nem szerepel – a nyilatkozat kézhezvételének napja.
A tagsági jogviszony az egyesület által akkor mondható fel, ha a tag a közgyűlés által megállapított    tagdíjat a tárgy év március 31-ig, a tag felvételének évében a felvételtől számított 30 napon belül nem fizette meg. A felmondást meg kell előznie a tagdíjhátralék összegéről szóló értesítésnek, melyet az érintett taggal írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az értesítésben a tagdíjhátralék    megfizetésére legalább 30 napos határidőt kell biztosítani. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy    amennyiben a tagdíjhátralék az értesítésben meghatározott határidőre nem kerül megfizetésre, az elnökség kezdeményezi a közgyűlésnél a tagsági jogviszony egyesület általi felmondását. A    közgyűlés tagsági jogviszony felmondásáról szóló döntését az érintett taggal írásban, igazolható    módon a döntéstől számított 8 napon belül kell közölni. A tagsági jogviszony felmondásáról szóló    döntés a közlésétől számított 30. napon lép hatályba.
    A kizárási eljárást az elnökség vagy tíz tag rendkívüli közgyűlés összehívásával kezdeményezheti az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzést követő 30 napon belül. A kizárás tárgyában tartott közgyűlésről az érintett tagot a kizárási eljárás alapjául szolgáló ok megjelölésével tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett tag az értesítést a közgyűlést megelőző 15 nappal korábban kézhez vegye. Az értesítéssel egyidejűleg az érintett tagnak a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót is kézbesíteni kell.
 
    A rendkívüli közgyűlés kizárás tárgyában tartott napirendi pontja az érintett tag távollétében tárgyalható, ha az érintett tag értesítése szabályszerű volt és az érintett tag előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki. Az érintett tag védekezését a közgyűlés időpontjáig írásban, vagy a közgyűlésen szóban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintett taggal tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon a döntéstől számított 8 napon belül kell közölni.
    A közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett tag a közlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. Az érintett tag tagsági jogviszonya a közgyűlés általi kizáró határozat meghozatalának napján szűnik meg, ha a kizárt tag bírósági jogorvoslatot a közlést követő 30 napon belül nem nyújt be, vagy bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés által hozott kizáró határozatot helybenhagyja.
7. Az egyesület – a közgyűlés erre vonatkozó határozata alapján – csak más egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
8. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
a) határozott időre jött létre és a határozott időtartam eltelt,
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,
c) a tagok kimondják a megszűnését,
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
e) az egyesület megvalósította a célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.
Megszűnés esetén a hitelezői igények kielégítését követően fennmaradó egyesületi vagyont a Magyar Természetjáró Szövetségnek kell átadni.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kell adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
 
V. § Az egyesület testületei
1. Közgyűlés
a) A tagok összességének képviselete, egyben az egyesület döntéshozó szerve.
    b) Közgyűlés legalább évente egy alkalommal tartandó. Rendkívüli közgyűlés 10 tag vagy az    elnökség kívánságára bármikor összehívható. Az elnökség jogszabályban meghatározott esetekben rendkívüli közgyűlés összehívására köteles. A közgyűlést Kaposvár közigazgatási területén, olyan helyszínen kell megtartani, ami biztosítja a tagok részvételi jogának gyakorlását.
    c) A közgyűlés összehívásáról az elnök, akadályoztatása esetén a titkár írásban meghívót küld a    tagok részére az egyesület nevének, székhelyének, a közgyűlés idejének, helyszínének és napirendjének pontos közlésével, a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal. A napirend kiegészítését legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 10 nappal bármely tag kérheti a kiegészítés     szükségességének indoklásával.
d) A közgyűlés minden határozathozatala előtt meg kell vizsgálni az Alapszabály VI. § 1-2. pontjaiban foglalt kizáró okok figyelembe vételével a határozatképességet. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
    e) A közgyűlés határozatképes a szavazati joggal rendelkező tagok többségének jelenléte esetén. A    nem határozatképes közgyűlést követően 30 perc múlva újra összehívott közgyűlés határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül abban az esetben, ha ezt előzetesen a meghívó tartalmazza.
f) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Minden más ügyben a közgyűlés a határozatot a jelen lévő, a határozat meghozatala során figyelembe vehető tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg.
    g) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
        ga) az alapszabály módosítása;
        gb) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
        gc) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
        gd) az éves munkaterv és az éves költségvetés elfogadása;
        ge) az éves tagdíj mértékének felülvizsgálata és módosítása;
        gf) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének –, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása;
        gg) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
        gh) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
       gi) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
       gj) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
       gk) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
       gl) a végelszámoló kijelölése.
       gm) a tiszteletbeli tag megválasztása.
       gn) a tiszteletbeli elnök megválasztása, visszahívása,
       go) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása, a tag kizárása.
    h) A közgyűlés nyilvános, ami csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
    i) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg. Titkos szavazást kell tartani a vezető tisztségviselők megválasztásánál, ha az adott tisztségre több jelölt van. A közgyűlés bármely tag javaslata alapján úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz.
    j) A közgyűlés tisztségviselőire, a levezető elnökére, a három fő szavazatszámláló, a jegyzőkönyvvezető és a két fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére bármely tag javaslatot tehet. A közgyűlés tisztségviselőit tisztségenként külön-külön, a jelen lévő, a határozat meghozatala során figyelembe vehető tagok egyszerű szótöbbségével kell megválasztani. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a megjelent személyek számát. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt és elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokhoz történt hozzászólások lényegét, szavazásonként a jelen lévő, figyelembe vehető tagok számát, a szavazások eredményét a döntést támogatók és ellenzők számarányával, a meghozott határozatokat. A határozatokban foglaltakról az érintetteket 8 napon belül írásban értesíteni kell vagy azokat az egyesület honlapján közzé kell tenni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet, a meghívót, a napirendi pontokhoz készült előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet 10 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyvbe bárki jogosult betekinteni.
2. Elnökség
    a) Az egyesület    ügyvezetését az öt tagból álló elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
        Az elnökség tagjai
        - elnök
        - titkár
        - gazdasági vezető
        - túra felelős
        - technikai felelős
   
1) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani. A választás az egyes tisztségek megjelölésével a közgyűlés által történik.
 
Vezető    tisztségviselőnek csak az választható, aki a vezető tisztségviselővel szembeni jogszabályban meghatározott követelményeket teljesíti és jogszabályban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, aki nem felel meg az Alapszabály VI. § 3. pontjában foglaltaknak
2) A vezető tisztségviselő megbízatása öt évre szól. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselő az ügyvezető tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
3) A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
 4) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik       
        a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
        b) megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkeztével;
        c) visszahívással;
        d) lemondással;
        e) a vezető tisztségviselő halálával;
       f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
        g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
 Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
    b) Az egyesület folyószámlája felett az elnök két elnökségi tag egyikével együttesen jogosult rendelkezni (titkár vagy gazdasági vezető).
    c) Az elnökség hatás- és feladatköre:
        1) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
        2) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
        3) az éves munkaterv és az éves költségvetés elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
        4) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a               közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
        5) az egyesület tisztségviselői közgyűlés általi megválasztatásának előkészítése;
        6) a közgyűlés összehívása, a tagság értesítése;
        7) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
        8) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
        9) a tagok felvételéről szóló döntés, a tagság nyilvántartása;
        10) javaslattétel a közgyűlés részére a tagdíj megállapítására és módosítására;
        11) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
        12) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
        13) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályban előírt intézkedések megtétele.
    d) Az elnök hatás- és feladatköre:
        1) az egyesület képviselete
        2) javaslattétel az elnökség más tagjainak feladatkörére és tevékenységére, amit az elnökség egyszerű szótöbbséggel hagy jóvá
        3) az elnök az elkülönítetten kezelt tevékenységhez, (al)programhoz jogkör és felelősségi kör megadásával képviselőt rendelhet.
 
 
    e) A titkár hatás- és feladatköre:
        1) az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a gazdasági vezetővel együtt képviseli az egyesületet
        2) felelős az egyesület adminisztrációs és iratkezelési tevékenységéért
        3) vezeti a tagnyilvántartást
        4) pénzügyi kötelezettség vállalásra kizárólag az elnökkel együtt jogosult
        5) az elnökkel együtt banki aláírási joga van.
    f) Gazdasági vezető hatás- és feladatköre:
        1) az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a titkárral együtt képviseli az egyesületet
        2) felelős az egyesület pénzügyi tevékenységének szabályszerű lebonyolításáért
        3) vezeti az egyesület könyvelését, elkészíti a szükséges jelentéseket, bevallásokat
        4) az elnökkel együtt banki aláírási joga van
        5) pénzügyi kötelezettség vállalásra kizárólag az elnökkel együtt jogosult.
     g) A túrafelelős hatás- és feladatköre:
        1) felelős az egyesület éves túraprogramjának elkészítéséért, aktualizálásáért és publikálásáért
        2) gondoskodik a túratervhez szükséges túravezetők biztosításáról
        3) koordinálja az egyesület túravezető képzését, ill. továbbképzését
        4) vezeti a túranaplókat, javaslatot tesz a túrázói minősítési fokozatokra
        5) az egyesület saját rendezvényeinek fő felelőse kivéve, ha arról az elnökség máshogy intézkedik.
    h) Technikai felelős hatás- és feladatköre:
        1) elkészíti az egyesület technikai munkatervét
        2) felelős a munkatervben foglaltak megvalósításáért
        3) az egyesület kezelésébe adott turista létesítményekről, különös tekintettel a turistautakra nyilvántartást vezet, a megyei szövetséggel egyeztetve gondoskodik azok karbantartásáról, turistatérképi aktualizálásáról
        4) gondozza és nyilvántartja az egyesület által beszerzett eszközöket.
    i) Az elnökség szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. Az elnökségi ülést az elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze. Az elnökségi ülésről az elnökség tagjait annak esedékessége előtt 7 nappal írásban értesíteni kell a hely, az időpont és a napirend megjelölésével. Az elnökségi ülés nyilvános, ami csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
j) Az elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több, mint fele jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az elnökségi ülés minden határozathozatala előtt meg kell vizsgálni az Alapszabály VI. § 1-2. pontjaiban foglalt kizáró okok figyelembe vételével a határozatképességet. Ha egy elnökségi tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
    k) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet két jelenlévő elnökségi tag hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés helyszínét és időpontját, a jelenlévők névsorát, a javasolt és elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokhoz történt hozzászólások lényegét, szavazásonként a jelen lévő, figyelembe vehető elnökségi tagok számát, a szavazások eredményét a     döntést támogatók és ellenzők számarányával és személyével, a meghozott határozatokat. A határozatokban foglaltakról az érintetteket 8 napon belül írásban értesíteni kell vagy azokat az egyesület honlapján közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet 10 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyvbe bárki jogosult betekinteni.
  l) A közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagjai közül kimagasló érdemei alapján tiszteletbeli elnököt    választhat.
 A tiszteletbeli elnök személyére bármely tag javaslatot tehet.
 A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein, véleményt               nyilváníthat az Egyesület ügyeiben, és az Elnöktől kapott megbízás esetén közreműködhet  egyes feladatok ellátásában.
A tiszteletbeli elnök megbízatása határozatlan időre szól.
A tiszteletbeli elnök megbízatása megszűnik
              la) lemondással,
                lb) visszahívással,
                lc) a tiszteletbeli elnök halálával.
A tiszteletbeli elnök megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület vezető    tisztségviselőjéhez,, vagy közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.     
  Az egyesület tagjai a közgyűlésnek javasolhatják a tiszteletbeli elnök visszahívását.
                                
 
 
VI. § Összeférhetetlenség
1. A közgyűlés és az elnökségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján
    a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. A közgyűlés és az elnökségi ülés határozatának meghozatalakor nem szavazhat az a személy:
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
    f) aki személyesen érdekelt a döntésben.
3. Vezető tisztségviselőnek csak az választható, aki a vezető tisztségviselővel szembeni jogszabályban meghatározott     követelményeket teljesíti és jogszabályban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. A vezető tisztségviselőnek jelölt személy köteles nyilatkozni arról, hogy a választhatóságának feltételei fennállnak, továbbá arról, hogy vezető tisztséget tölt-e be más közhasznú szervezetben.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
    a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és  vámtartozását nem egyenlítette ki,
    b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
    c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
    d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4. Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatások, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
VII. § Az egyesület gazdálkodása és nyilvántartása
1. Anyagi források (bevételi oldal)
    a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségek fedezetére kapott támogatás, adomány;
    b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz kapcsolódó bevétel;
    c) egyéb cél szerinti tevékenységből származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
    d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
    e) tagdíj;
    f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
    g) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
2. Költségek (kiadási oldal)
    a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
    b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
    c) a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
    d) a közhasznú és a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, bevételarányos megosztásban.
3. Az egyesület vagyonára vonatkozó rendelkezések:
    a) az egyesület vagyonát képezik az 1) pontban megjelölt források és egyéb eszközök;
    b) a szükségletek fedezésére az egyesületi tőke, a tagsági díjakból való bevételek és az egyéb források bevételei fordíttatnak;
    c) az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető;
    d) az egyesület a civil törvény szerinti gazdálkodást folytat.
4. Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj fizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5. Az egyesület, mint közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
6. Nyilvánosság
    a) Az egyesület működése során keletkezett iratokba, az egyesület beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. A betekintést írásban, az egyesület elnökénél kell kezdeményezni, aki 15 napon belül előre egyeztetett helyen és időpontban biztosítja a betekintés lehetőségét.
    b) Az egyesület beszámolója és közhasznúsági melléklete jogszabályban meghatározott módon, valamint az egyesület internetes honlapján közzétételre kerül.
    c) Az egyesület a működéséről, a közhasznú szolgáltatásairól, azok igénybevételének lehetőségéről és módjáról hírlevélben, a hirdetőszekrénye útján, az internetes honlapján, a helyi médiában, valamint klubnapokon ad tájékoztatást.
VIII. § Záró rendelkezések
1. Egyéb kérdésekben az aktuális jogszabályok az irányadók, különös tekintettel a Ptk. és a civil törvény rendelkezéseire és a hatályos adószabályokra.
2. Jelen Alapszabály a közgyűlés által történt elfogadástól kezdve hatályos.
Záradék:
Az Alapszabályt a 2015 március 7-én tartott közgyűlés a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadta. Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kaposvár, 2015 március 7..
                                                                                                     Benedek Balázs
                                                                                                             elnök