Esemény hozzászólások
- Zalai autóbuszos körtúra
-
Munkatúra - Deseda
A munkatúra az esős időjárás miatt elmarad!
-
Disznótoros túra rezsicsökkentéssel! Nőnapi köszöntés.
Előző nap estt az eső, így nem csoda, hogy a reggeli autóbusznál csak csökkentett létszám jelent meg, ők is két részletben.
A toponári Muskátli vendéglő meglátogatása után nekiindultunk az előírt távnak.
A Deseda a régi helyén várt ránk, a, főleg erdei út csak néhol volt sáros.
Találkoztunk pecásokkal , akik vártak a szerencsére, mivelhogy " a remény hal meg legutoljára" !
Végig az úton, láttuk a leendő kerékpárutat jelző cövekekeket, némelyik az út melleti bokrokon volt elhelyezve.
A megvalósítás jó ütemben folyik.
A jövőben a rendezendő Deseda Túrának az útvonala valószínüleg aszfalton kerül kijelölésre.
A tó másik oldalán az eddig félbehagyott építkezés is nagyobb sebességre váltott, kezdett a távolban kirajzolódni valamilyen épület formája.
Az igazi meglepetés a kaposfüredi szőlőhegyen várt, ahol már a második emeletet rendezték be az ott épülő kilátónak.
Az engedélyezett első emeletig felmentünk, tovább még nem volt meg a korlát.
Szép kilátás lesz róla, ha megépül teljesen, illetve a teteje is rákerül.
A Szőlőhegyet csak érintettük, mentünk tovább a másik, az un. Jutai Szőlőhegyre.
A Kaposfüredi9 vasútállomáson várt egy kalauz, aki elvezetett az egyik birtokra, ahol a tervezett disznótoros várt ránk.
Szép környezeteben, vártak bennünket a vendéglátóink.
A birtokon virágok, kis halastó, piros színú aranyhalakkal, nyíló krókuszok, és egy jól nevelt és barátságos hungarikummal, magyar vizslával találkoztunk.
A nap fénypontjaként, először szekf űvel köszöntöttük a hölgyeket nőnap alkalmával.
A kapott lángossal sikerült addig kihúzni, amíg elkészült a 25 főnek a kétféle hurka, illetve kolbász a hagymás krumplival és párolt káposztával.
Ugyan a meghirdetés szerint, az innivalóról mindenki maga godoskodott, de senki nem maradt szomjan, amire jóllakott.
Köszönet azoknak, akik megszervezték az összejövetelt, és azoknak is, akik megjelentek.
Teli hassal , kényelmesen, autóbusszal értünk haza.
Elmondhatom, hogy jól sikerült túrán és rendezvényen vettünk részt!
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
BB -
Somogy turistája 11.
A 2013.07.06.-ra tervezett túra időpontja megváltozik!
A júius 1.-től érvényes, új VOLÁN menetrend szerint a Niklára induló autóbusz 07.45 helyett 08.20 órakor indul.
Visszafelé "Öreglak Posta" megállóban szállunk át, Kaposvárra érkezünk 17. 40 órakor.Benedek Balázs
-
Fejérkőtől Tündérvölgyig 5.
Balatonszemes - Teleki - Nagycsepely - Kötcse
Táv: 15 km Szint:250 mIdeális túra időben, jó csapattal, és változatos, látnivalókban is gazdag
terepen jó túrázni. Így volt ez ma is amikor 11 fős csapatunk nekivágott a máig
is egyetlen teljesen somogyi, pontosabban Külső-Somogyi túramozgalom a
Fejérkőtől Tündérvölgyig utolsó szakaszának. Balatonszemesről indultunk el a
Posta múzeum – Hunyadi kastély és a szép műemlék Magtár érintésével a déli
irányban húzódó szép erdők felé.
A régi kemping mellett elhaladva végre földútra
értünk és a sárga sáv jelzésen gyorsan elértük a túramozgalom névadó völgyének
alsó végét. A sárga rom jelzés elágazásánál a festett és a táblás kód is rendben
megvan azt gyorsan bekönyveltük majd egy, a közelmúltban elkészült látványosság
megkeresése céljából letértünk a jelzett útról. Köztudott, hogy ebben az erdőben
volt a Pálos rend egyik somogyi kolostora melynek helyét az ‘Ordoszi Napsugár Alapítvány’ 2012 augusztus 18-án –több támogató anyagi segítségével – egy szép
erdei szentély kialakításával jelölte meg.
A 10 hónappal ezelőtt kialakított turisztikai atrakció jelenleg egy
kerítéssel keresztben is lezárt és erősen benőtt jelzetlen úton közelíthető meg.
A képeken is látható, hogy a kialakított pihenőhely, információs tábla, padok,
kereszt a címerrel és a szentély kitűnő állapotban van. A szépséghiba csak az,
hogy szinte derékig érő csalánon keresztül lehet megközelíteni és a kegyhely
területe is hasonló állapotban van!
Tudtommal Somogy nem túl gazdag hasonló
helyekben, elég szomorú, hogy az avatás óta egy év sem telt el de ma már senki
nem fordít semmi figyelmet erre a területre. Talán egymásra várnak az
illetékesek, pedig néhány óra alatt egy –két kaszával nagyon szépen rendbe
lehetne tenni a területet, talán az a baj, hogy ez nem hoz hasznot senkinek? A
helyét és a megközelíthetőség útvonalát mindenesetre felmértük és hamarosan az
érdeklődők által elérhető ingyenes online turistatérkép alapján bárki könnyen
megtalálhatja ha ezután még lesz kedve.
Rövid pihenő után visszamentünk a völgy aljába és a sárga sáv jelzésen
mentünk végig egészen a Mészkemence-tetőig , közben lemásztunk a
Bóbita-forráshoz is melyből most is szépen csordogált a víz. Meggyőződésem, hogy
a jól járható turistaút mellett a szép erdőben érdemes lenne egyszerű de
kifolyós formában befoglalni ezt a forrást.
A dombtetőn a hullámzó gabonatáblák között gyorsan megérkeztünk Teleki
település fölé ahol kellemetlen meglepetés volt, hogy a sárga sáv turistautat
működő és rázós villanypásztorral keresztben teljesen elkerítették, megkerülni
vagy kiakasztani nem lehet. Érdekes módon Istvánt nem rázta meg a vezeték
így azt széthúzva át tudtunk bújni közöttük és ereszkedtünk a falu felé. Szinté
előre tervezett kitérő volt a 300 éves házi berkenye fa megkeresése, ehhez
néhány helybéli lakos segítségét is igénybe vettük akik egészen a fáig
kalauzoltak bennünket – igaz úttalan utakon, kis kukorica földön keresztül, de
gyorsan odaértünk. A fa szép és a berkenyék között valóban nagyon nagy hiszen
szerepel a dendrománia weboldal listájában is. Körbe fényképeztük, a termését
is megnéztük, még éretlen majd a falu felé rendes jól járható úton hagytuk el a
helyszínt.
Teleki leginkább ismert turisztikai látnivalója az Árpád-kori
templom. Egy kedves helyi hölgy útbaigazítása alapján megtaláltuk a templom
kulcsának őrzőjét aki látva bizalomgerjesztő és őszintén érdeklődő társaságunkat
ránk is bízta a kulcsot így a valóban értékes kis templomot belülről is meg
tudtuk nézni.
A túramozgalom kódja is rendben megtalálható itt. Külön köszönet
jár Karcsinak aki vissza szaladt a kulccsal a faluba! Ennek a kis zsákfalunak
egyetlen de nagyon nagy hibája, hogy nincs benne ‘vendéglátóipari’ egység.
Természetesen ez érthető is hiszen kicsi faluról van szó, de mi mindenesetre
kezdtünk szomjasak lenni így aztán tovább is indultunk Nagycsepely felé. Ide
viszont túl korán érkeztünk ugyanis az itt lévő intézmény még nem volt nyitva.
Mivel ez a túránk a jó idő és jól járható terep miatt lényegesen gyorsabban
teljesült mint azt előzetesen kiszámoltam lehetőségünk volt egy korábbi
autóbuszt elérni így Kötcse elhíresült kúriáinak megtekintését a programunkból
töröltem. A két falu közötti kódot ‘futtában’ leolvastuk – a tábla erősen
megbarnult és talán le kéne cserélni de a kódszám festve jól olvasható - így
aztán gyorsan autóbuszra szálltunk és Balatonszárszóra utaztunk ahol végül is
lehetőségünk volt a túra szabályos befejezésére. Ezúttal Fonyódon keresztül
vonattal utaztunk haza és a tervezettnél jóval korábban hazaértünk.
Kicsit átgondolva, hogy milyen is ez a túramozgalom most azt mondhatom,
hogy az utak állapota jó a jelzések is jól követhetők, egy kis odafigyeléssel és
a túramozgalom adatainak megismerésével a kódok is megtalálhatók. A korábbi
teljesítésemhez képest néhány új látnivalót is sikerült találni az útvonal
közelében, láttam szépen helyreállított műemlék templomokat, de szomorúan
tapasztaltam, hogy a kötcsei iskolamúzeum nem volt látogatható. A legjelentősebb
negatívum a silány minőségben elkészített útjelző táblák állapota melyet csak
rontott a szakszerűtlen, és trehány elhelyezés ami a kidőlésükhöz vezetett, kár
értük - szépek voltak – néhány hónapig. Ezeknek a kis somogyi zsák
településeknek sokkal több figyelmet kellene fordítani a zöldturizmus
támogatására és nyilván meg kellene keresni a forrását az ilyen turista
létesítmények állapotának karbantartására a pihenőhelyek rendbetételére, de ez
van, ez ma Magyarország.
Köszönöm mindenkinek , hogy velem tartott ezen a túrán és az öt részes
túrasorozat korábbi túrájának bármelyikén is. Ma ketten teljesítettük a
Fejérkőtől Tündérvölgyig túramozgalom 82 km-es távját de több túratársunk volt
akinek csak egy-két kódja hiányzik melyet hamarosan be tudnak pótolni egy
teljesítménytúra során.
Még több fotó, katt a kis képre.
FTV. 5. túra Balatonszemes - Teleki - Nagycsepely - Kötcse -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 5.
A megváltozott autóbusz menetrend miatt a túra fordított irányban kerül megrendezésre! Indulás az előzetesen kiírtaknak megfelelően de CSAK a Balatonszemes községháza nevű megállóig megyünk a busszal. Innen indulunk tovább gyalog és a túra után autóbusszal jövünk haza az előzetesen tervezett időpontban Kötcséről ugyanúgy Balatonszárszón át mint az előző túrán.
Hevesi Z
-
Tihany
Táv: 16 km, Szint: 350 m
( A déli parton a busztól a kompig oda-vissza + 5 km)Tavaly is terveztem ennek a túrának a megtartását de akkor nekem nem jött
össze. Most a TTSE színeiben nyílt túraként a nagy hőség ellenére összesen 25 fő
jött el, köztük több régen látott kedves túratárs is csatlakozott a csapathoz,
hogy együtt járjuk be Tihany természeti értékeinek egy részét. A túracsapat
ezúttal nemzetközi részvételűnek is tekinthető, mivel a Szabó lányok elhozták
spanyol barátjukat is, hogy megmutassák neki Tihanyt. Remélem tetszett?
A
Tihanyi révnél egyesült csapat a Klub Tihany területén először megnézte a szép
piros ‘autómat’, amelyiken az a ló jelvény van, pont a kiskapuhoz volt leparkolva, hogy tudjam merre is kell
menni. Mivel ez egy szűk keresztmetszetű út jó lehetőség volt némi ismeretanyag
megosztására, nem biztos, hogy mindenki szívesen hallgatta ott a napon de aki
velem jön az számíthat ilyesmire!
Lelkesen felkapaszkodtunk az Újlaki-templomrom eléggé gazos maradványaihoz
majd elég gyorsan felértünk a tetőre a gejzírmezőhöz ahol még mindig a
Félbevágott-kúp az első amibe belebotlunk. Már itt feltűntek a szép új útjelző
táblák amik elkísértek bennünket egész utunkon.
Sorban jöttek a szebbnél szebb gejzírkúpok egyet sem hagytunk ki még a
kitérővel felkereshető Átjáró-kúpot is megkerestük, de a csúcs szokás szerint az
Aranyház és mellette a Hármashegyi-kúp volt. Ezekre mindenki felment és
élveztük a nagyszerű kilátást.
Többen szorgalmazták, hogy igyekezzünk mert a szúnyogéknál mi voltunk a
reggeli, gyorsan ki is értünk az erdőből és ezután persze mindenki azt hiányolta
mert a tűző napon igaz nem volt szúnyog de volt helyette meleg. A Belső-tó
partján megnéztük a szürke marhákat majd az ürge les következett.
Kiss Gabriella Anna felvétele egy a fűben nézelődő ürgérőla Belső-tó közelében egy korábbi túrán készült. Köszönöm!A csoport
elején haladókkal együtt én is láttam egyet amint előttünk nézelődött az úton
aztán beállt egy oszlop mellé leskelődni majd elszaladt. Sajnos senki nem tudta
lefotózni.
Az enyhén szólva kellemetlen melegben lassan haladtunk – én legalábbis – de
aztán a Kiserdő-tető sziklái majd a Szélmarta-sziklák látványa és árnyéka
felfrissítette a társaságot, itt meg is tartottuk az ebédszünetet hiszen az
Apátság tornyában éppen megszólalt a levesnóta.
A szikla árnyékból az előttünk
magasodó Óvár nem tűnt túl bizalomgerjesztőnek de a pihent csapattal nagyon
gyorsan felértünk. Itt is láthattunk nagyon látványos levendula mezőket, az
egykori vársáncokat de sokat nem nézelődtünk a meredek lépcsőn gyorsan
leereszkedtünk a Barlanglakásokhoz vezető ösvényre.
Itt aztán le is lassult a
csapat mert mindent megnéztünk – hiszen a félsziget árnyékos oldalán voltunk. A
lejtőn tovább ereszkedve sokan várták már, hogy elérjük a Ciprián-forrást
pedig szóltam jó előre, hogy sok innivalót kell hozni! Izgultam is egy kicsit,
hogy nem száradt e ki de szerencsére vékony kis sugárban folydogált mi pedig
ittunk, fürdőztünk és valahogy senki nem akart tovább menni.
Menni kellett tovább és a Balaton partján a Somosi-strandnál értünk le a
Balaton K-i medencéjének partjára. Egy kedves kis vadkacsa család látványa na meg
a hajóállomás körüli szolgáltatások azért feldobták a csapatot.
Innen megint
emelkedő következett hiszen vissza kellett másznunk Tihanyba. A
visszhang-dombnál a Pisky sétányra értünk fel. Itt közkívánatra szabadprogram
következett mindenki szétnézhetett amerre akart.
Természetesen közkívánatra így
nem értük el a megcélzott 3-órás kompot sem de a következőhöz azért már
lesiettünk és át is keltünk a szép Somogyi-partra. Szűkében voltunk az időnek
mert a buszunk nem várt így sietni kellett de itt nagy segítség volt, hogy Gizi
és Laci a csapat egy részét elvitte a buszmegállóig, köszönjük! Szerencsésen
megérkeztek időre a gyaloglók is így aztán a tervezett időpontban tudtunk
hazautazni.Köszönöm, hogy velem tartottatok.
Még több fotó katt a kis képre:
Tihany -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 4.
Balatonőszöd - Szólád - Nezde - Kötcse
Táv: 18 km Szint: 350 mÖt részes túrasoroztunk talán legszebb szakaszára érkeztünk el ezen a kora nyári napon. A buszról leszállva Balatonőszöd főutcáján a szép műemlék református templom mellett érkeztünk el a központba ahol néhány szobor és természetesen a helyi vendéglátó egység is megtalálható.
A lassan összerázódó 11 fős csapat a piros kereszt jelzésről a zöld sávra váltott, és a szép régi épületek, az öreg zsidó temető érintésével haladtunk D-felé. Az autópályát keresztezve az aszfaltot kissé nedvesebb talajra cseréltük de a pocsolyákat elég jól lehetett kerülgetni. A zöld kereszt elágazásnál a pihenő sajnos alig látszik ki a nagy gazból és a korábban szépen felállított oszlop is kidőlt!
Néhány csavarral és egy kaszálással orvosolható lenne a probléma hiszen itt a szezon. A kódtáblánk természetesen megvan azt bekönyvelte mindenki és indultunk tovább. Egy terepjárónak sajnos halaszthatatlan dolga volt errefelé így az út egy szakaszát sikeresen a járhatatlanság határára alakította át és még vissza is fordult, hogy ne végezzen félmunkát. De mi ezt is megoldottuk és megérkeztünk Szóládra.
A szép műemlék templomokba is be tudtunk nézni és természetesen a cukrászdát is felkerestük a fiuk legnagyobb örömére.
A kalória vételezés után következett a pincesor. Az érdekes, löszfalba vájt pincék között több viszonylag friss omlás is látható néhány pincét tönkre is tett de ettől még mindig szép és látványos a hely bár most borkóstolásra nem volt lehetőségünk. A pincesor vége felé jártunk amikor egy kellemes zápor érkezett de ‘nincs rossz idő csak rosszul öltözött turista’ szépen beöltöztünk és mentünk tovább a felhőkbe burkolózó gerinc tövében Nezde felé. Egy öreg diófa lombjai alatt a zápor végét vártuk majd egy kicsit összesároztuk a bakancsokat miközben nekivágtunk a Nezde-hegynek.
Az öreg szelídgesztenye alatti pihenőnél ismét csak enni kellett, előkerültek a finomságok, közte Vilma különlegessége aminek a nevét elfelejtettem és először kutya eledelnek néztem de megkóstolva megállapítható volt, hogy nem az. Valami nagyon egészséges, rostokban gazdag izé volt.
A szoborpark hangulata különös, többször jártam már erre és én is tapasztaltam, hogy a látnivalók , a táj és a mindenkori hangulat között szoros összefüggés van. A térdig érő vizes fű nyilván nem kellemes mégis szép lassan végignéztük a szobrokat és a virágzó vadrózsa mezőn keresztül értünk fel Somogy megye legmagasabban vezető turistaútjára.
A kis kilátónál kiláttunk majd a Somogy csúcsát jelző kopjafához mentünk, még kilátszik a gazból, - fotózgattunk, kódot olvastunk, majd az erdei utat követve az erdőszéli pihenőnél illetve először előtte egy kicsivel álltunk csak meg. Egy hatalmas szarvascsorda ácsorgott a szántóföldön. Néztük egymás egy darabig majd ők a fák közé mi pedig a pihenőhöz mentünk.A korábbi túrákon már megismert szép nagy szarvasbogár most is itthon volt, éppen a hátán pihent az asztal alatt, de segítségemmel sikeresen helyes testtartásba került és elment a fák közé.
Az erdőszéli úton elég jól lehetett haladni a Csillagó felé – addig amíg lejtős volt a terep. Amint befordultunk D-i irányba a szinte vízszintes úton - ahol elég jól megmaradt a korábbi zápor – lehetőség nyílt arra hogy a somogyi terepet kevésbé ismerő túratársak megismerhessék az igazi cuppogós , csúszós, ragadós agyagot. A gyerekeknek nagyon tetszett de hogy egyikük orra miért volt sáros arra nem jöttem rá.
A toronynál néhányan felmásztak, begyűjtöttük a kódot is majd cuppogtunk még egy kicsit Kötcséig. A falu tetején a buszfordulónál már aszfaltot fogtunk és szép, eleinte tiszta vizű pocsolyákat is találtunk ahol sikeresen megszabadultunk néhány kiló sártól. Kötcsének csak a felső részét láttuk, itt is van néhány kúria de a falu központjában véget ért a túra. A nevezetesebbek lejjebb vannak majd a folytatásnál találkozunk velük.
Sokkal fontosabb intézmények is vannak itt pld. a Kötcsei Boróka Kocsma ami kiváló hely arra, hogy mindenféle káros és ártalmas – de amúgy finom – dolgot engedjünk le a torkunkon.
Kis pihenő után még megnéztük a Kötcsei-kerbájt szertartásból is ismert evangélikus templomot valamint az ablakon keresztül az iskola múzeumot is. Néhány oda nem való tárgy állt a terem közepén, ami arra utalhat, hogy talán nem látogatható? Kár lenne érte! Időközben buszunk is befutott, a sofőr is kipihente magát, így indulhattunk haza.Köszönöm, hogy velem tartottatok.
FTV 4. túra Balatonőszöd - Szólád - Nezde - Kötcse -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 3. Kőröshegy – Balatonszárszó
Kőröshegy - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd
Táv: 18.7 km Szint: 150 m
Sikeresen túlvagyunk a szép túramozgalom ‘nemszép’ szakaszán. Kilencen indultunk el Kőröshegy központjából, a műemlék templomok és a kastély érintésével a horgásztó felé.
A kőröshegyi katolikus templommot Báthory István országbíró a XV. század második felében építette. Önálló plébániaként 1759 óta működik. 1970-ben Kovács Endre orgonaművész saját tervei alapján felújították a múlt század végi orgonát és így lehetőség nyílt a Musica Antigua Hungarica", majd a " Cantus Pannonicus" elnevezésű nyári hangversenyek megrendezésére. Ezek a hangversenyek országos hírűek.
Kicsit elterelte a figyelmemet a reggeli ‘kávé illat’ így sajnos a református templom belsejét nem néztem meg de éber túratársaim szerencsésen bejutottak és fotóztak is.
A kőröshegyi református templom a XVII. század elején épült. 1619-ben már volt lelkésze és rektora a templomnak. A falu lakosságának nagy része református vallású volt. A török, miután a vidéket elhagyta, a falut és a templomot leromboltatta és felégette. A mai fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni és 1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben történt.
A szép Széchenyi kastélyt immár sokadszor csak kivülről láthattuk. Kőröshegy honlapja szerint tervben van annak bemutatása is az érdeklődők felé. Úgy legyen!
A horgásztó kis hídján és a gáton átkelve jó képek készülhettek a völgyhídról majd a birkák lábnyomait követve érkeztünk el az 5.-ös kódhoz ami a dülöngélő oszlopon és a híd oldalán is megtalálható.
Az öreg szőlőt az út É-i oldalán kiirtották most szántóföld van a helyén, a semmibe vezető szervizúton lassan emelkedve érkeztünk meg a gerincre, mely pár kilométerre D-felé megyénk legmagasabb pontját is hordozza.
1872 m hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.
Talán innen a legszebb a monumentális híd. Az erdőbe érkezve néhányam elkezdték a szúnyogokat etetni, engem elkerültek talán a rágósság miatt. A régi mohos padok az egykori parkerdő maradványai , a kilátó hűlt helye a kidőlt információs tábla mind arra emlékeztet, hogy lehetne itt is tenni valamit a természetért, a környezetünkért.
Balatonföldvárra érkezve aztán elfogyott alólunk az erdei út és innentől már nem fenyegetett a sárdagasztás veszélye az aszfalton, betonon. A magasparton a kilátás mindig nagyon szép a Balaton felé. Itt végigsétálva jutunk el az Országzászlóhoz , felette kis kilátóhellyel ahol nem felejtettük el a kövek megszámolását. A kapott eredményeket átlagolva talán jó lesz a kilátós mozgalomhoz mint igazolás.
A nagy csigalépcsőn ereszkedtünk le a magaspartról és szomorúan láttam, hogy annak állaga a partomlások és mozgások miatt egyre rosszabb. A löszfal több helyen is ráomlott a lépcsőkre , de ezt szerencsére letakarították. A lépcsősor alsó és felső végén egyaránt figyelmeztető felíratok vannak elhelyezve, miszerint ezt az útvonalat mindenki csak saját felelősségére használhatja! Az illetékesek nyilván úgy gondolják, hogy ezzel minden probléma el van rendezve! Elképzelhetőnek tartom, hogy az itt vezető piros rom jelzést át kell terelni egy másik útvonalra ami tartósabb és talán biztonságosabb. Pedig milyen lelkesen festegettem néhány éve.
A Balaton partjára leérve kitérőt tettünk a hajóállomás felé mivel élénk lángos illatot hozott a szél, néhány szörfölés gyakorló kacsát is láttunk majd a büfék mellett telepedtünk le az ebédszünetet megtartani. A sima lángos 280 pénz, a lángos méretéről pedig a képek mindent elmondanak, de aki nem hiszi megkérdezheti Anikót, vagy Balázst is bár az Ő véleménye talán kicsit elfogult ezért is csinált két lángosból szendvicset.
Amíg mi levesünket kortyolgattuk érkezett egy kis zápor, így aztán előkerültek az esőkabátok és elindultunk Balatonszárszó felé. Útközben alulról is megszemléltük a magaspart látványos löszfalát, majd begyűjtöttük a 6-os kódunkat és koptattuk tovább az aszfaltot.
Utunknak ez a szakasza egyben a Balatoni kerékpárút, de túl sok biciklist nem láttunk. Balatonszárszó szélén jött szembe egy érdekes színű biciklista, akin meglátszott a hosszú út hatása, órákkal később a túra végén Balatonőszödön is láttunk egy szintén tókerülős biciklist.
Balatonszárszón ismét kulturális kitérő következett, a nap is kisütött A program a József Attila múzeum megtekintése volt. Nyilván technikailag nagyon korszerű az érintőképernyőket lapozgatva nézegetni a régi képeket, kéziratokat, de számomra rideg és személytelen volt. Belülről még nem láttam, most igen, és az 1000 Ft-os jegyár tudatában valószínűleg utoljára. A parti emlékmű is szép, lesétáltunk azt ingyenesen lehet nézegetni.
A közeli cukrászda fagyiját is többen leellenőrizték és úgy tűnt nem volt vele gond.
Két túratársunk innen vonatra szállva haza indult mi pedig tovább mentünk a buszmegállónk felé, és így a falu végén még be tudtuk gyűjteni a 7-es kódot is. Hála a sűrű közlekedésnek még így is majdnem egy órát várakoztunk a buszunkra Balatonőszöd szélén. Itt többen is tapasztaltuk, hogy a reggel még szép érett banán miként tud a hátizsákban lekvárrá változni. A hely kapcsán néhány politikai színezetű gondolat is előkerült de ezeket gyorsan elhessegettük.
Szép túra volt, jó időben, érdekes látnivalókkal is megismerkedhettünk és túlvagyunk az aszfaltos szakaszon. Jöhetnek ismét Külső-Somogy legmagasabb turistaútjai. Június 2-án folytatjuk. Köszönöm, hogy velem tartottatok.Felhasznált forrás: www.koroshegy.hu
Még több fotó, katt a képre!
FTV 3. túra Kőröshegy - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 2. (Kőröshegy – Zamárdi – Szántód)
Kőröshegy - Ágosvári-pihenő - Vaskereszt - Kő-hegy kilátó - Szamárkő - Szántódpuszta - Kilences-tető - Kőröshegy
Táv: 19.3 km Szint: 405 mKőröshegyi körtúra.Egyik kedvenc túraterepem a Külső-Somogyi dombság, itt vezet az a 82 km-es túramozgalom melynek létrehozásához pár éve volt egy kis közöm. 2013-ra beterveztem, hogy ismét végigjárom, milyen most, mi változott stb. és nem utolsó sorban itt van a megyénkben. 5 db-ra vágva fogom bejárni, a tervezett első túrát ‘betemette’ a hó március 15.-én. Azt április 14-én fogom bepótolni. Így most az eredeti ütemezés szerint a második szakasszal kezdtem.Pénteken egész nap esett, szombatra az előrejelzés már kedvezőbb volt a met.hu oldalán jól látszott, hogy a csapadék elvonul, esőmentesen fogok túrázni. Így is történt. Reggel amikor Kaposvárról elindultam még megnéztem a radar képeket, hogy tudjam, az a szitálás ami itt volt mekkora kiterjedésű és merre mozog, az eredmény kedvező volt és indultam is. Meggyőződésem volt, hogy egyedül leszek hiszen a túratársak többnyire csak addig jutnak el, hogy kinéznek az ablakon. Majdnem így is történt de a buszmegállóban ott volt Kati néni akire azért rákérdeztem, hogy tudja e mekkora túra lesz, Ő tudja mit bír én nem, elindultunk és végig is csinálta!Kellemes meglepetés volt Éva aki messziről autózott Kőröshegyre, hogy csatlakozzon és megismerje ezt a térséget, ahol még sosem túrázott. Mint mondta, Ő túra után Kaposvár felé megy tovább és felajánlotta, hogy elvisz minket hazafelé, köszönettel el is fogadtuk segítségét, amire aztán Kati néninek egészen a házhozszállításáig volt szükség! Kedves Éva ezúton is köszönöm ezt az önzetlen segítséget amit idegenként megtettél a túratársunkért!
Na szóval Kőröshegyen kezdtünk és bemelegítésnek felmásztunk az Ágosvári pihenőhöz ahol a kód megvan, bár kidőlt, kicsit szusszantunk, gyönyörködtünk a kilátásban és szép erdei terepen a sárga kereszt jelzésre tértünk. Ennek útvonalán ronda tarvágás van folyamatban a traktor néhány száz méteren jól felszántotta az utat de a sártenger szélén gond nélkül tudtunk haladni. Összességében is elmondható, hogy a terep bár nem volt száraz de sárban sem kellett menni, a nagyrészt füves erdei utakon jól és biztonsággal haladtunk azt a kevés pocsolyát ami megmaradt kerülni lehetett.Rengeteg vaddal találkoztunk sok szarvast, őzet, nyulat, fácánt láttunk és talán a Somogyban már sok helyen megtelepedett arany sakál egy példányát is láttuk de ez nem biztos, hiszen senki nem erősítette meg, hogy az a kutya szerű szürkés állat ami az úton üldögélt és rókánál magasabb volt vajon mi lehetett mivel gyorsan eltűnt a sűrű bozótban!
A kilences-tetőn jó volt látni a még mindig stabilan és hiánytalanul álló útjelzőt , aztán a zöld keresztre térve ismét nagy tarvágás az út É-i oldalán. Az erdészeti aszfalt útra leérve megnéztük a nagy bagoly lakóházakat majd felkapaszkodtunk a Vaskereszthez ahol ebédszünetet tartottunk. Szép ez a pihenőhely a Zamárdiak szépen rendben tartják.
Rengeteg az ibolya a Tatár-csapáson és az erdőben is végig kísértek minket a pincesorra ahol a Kő-hegyi kilátónál álltunk meg ismét. Túratársaim még nem jártak erre így volt sok új információ amit megoszthattam velük, az időnkén előkukucskáló napfényben még a kilátás is szép volt. Természetesen a Szamárkőhöz is elmentünk ahol azt is ‘bemutattam.’
A Római úton értünk el Szántód pusztára, ahol megnéztük a régi temetőt, a felújítás alatt álló Szent Kristóf kápolnát és a puszta épületeinek egy részét. Kellemetlen meglepetés volt, hogy a területre Zamárdi irányából simán bemehettünk, a hátsó kapun nem tudtunk kimenni. Mivel vissza fordulni nem akartunk, kimásztunk.
A túramozgalom 4. kódjához a Fenyves-erdő kilátódombra kellett felkapaszkodni, rendben meg is találtuk, pihentünk is egyet és megbeszéltük a további útvonalunkat mivel Éva fuvarja miatt vissza kellett mennünk Kőröshegyre. A kis csapat nem Szántódra indult tovább hanem a sárga kereszten felmentünk ismét a kilences tetőre és onnan a zöld keresztre majd jelzetlen utakra tértünk át és Kőröshegy É-i végén értük el a települést.
Városnézésünk során a romos és részben felújított műemlék házakat, a műemlék templomokat valamint a Széchenyi kastélyt sem hagyhattuk ki és körtúránk bezárult. Évának köszönhetően kényelmesen és gyorsan hazaértünk. Kati néni is tudni fogja ezután, hogy mennyi víz kell egy egész napos túrára és azt is tudja, hogy mennyit bír. Annyit biztosan mint ez a túra volt!
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Még több fotó katt a képre:
FTV 2. túra (Kőröshegyi kör) -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 1. (Kereki – Pusztaszemes – Bálványos)
Kereki - Pusztaszemes - Jaba-völgy - Bálványos - Kereki
Táv: 17 km Szint: 350 m
Rendhagyó módon ( és lustaságból ) álljon itt egyik túratársunk beszámolója aki Budapestről érkezett, hogy teljesítse ezt a túramozgalmat. Az eredetit itt olvashatjátok!
Ismét bebizonyosodott, hogy "nem csak foci (OKT) van a világon"
Somogy lankáit bizony-bizony hanyagoltam az elmúlt években, és ez a mozgalom valahogy nem "érintett meg".
Nem kellett sokáig kapacitálni, amint lehetett már indultam is, és jól döntöttem.
Ma a túra elején járt a kis csapat, előző héten a második szakasz volt, terv szerint. Ezt a szakaszt el kellett halasztani, és a mai nap volt az "esőnap".
Az elején csatlakoztam tehát, a folytatást egyedül kell megoldanom, hogy májusban, amikor a meghirdetett harmadik túra esedékessé válik, már ne legyen restancia.
Kereki déli "végén" volt a találkozás, 9:00 után kicsivel értünk oda, mert azt autót ott tettük le, ahol a körtúra véget ért, és bizony a két pont között volt 2 kilométer "többlet".
Sebaj, megvártak, és már indultunk is. A vár alatti szépen kiépített parkolóban volt a "kajapont", vendéglátónk kávéval, és süteménnyel várt bennünket. Kíséretet is kaptunk, a várig együtt mentünk. A vár nem sokat változott, néhány tégla tán lepotyogott, de felújításnak, karbantartásnak nyoma sincs.
A jelzett ösvény tökéletes, csak kicsit meredek.
Rövöd pihenő, majd búcsú, irány a Z- jelzés. A kereszteződésben tábla, pöttyök, kezdődött a "könyvelés".
Füves lankán ereszkedtünk, az első település Pusztaszemes, A Gyógygödör nyitva volt, de még korai lett volna. Néhány méter kitérő észak felé.
Irányt váltottunk, egy mezőgazdasági úton dél-délkeleti irányba távolodtunk, hogy a völgy aljában lévő patakkal "párhuzamosan" fokozatosan felvegyük a keleti irányt. Belefutottunk a dél felől érkező P- jelű útba (DDP), mely itt vált irány, pár száz métert együtt halad a két jelzés.
Az elágazásnál újabb tábla, "könyvelendő" a kód.
A piros dél felé, mi észak felé, folyamatosan kapaszkodunk felfelé, balra Bálványos házai, de a településig még kell menni, nem keveset.
Jókora tisztelet-félkört ír le a Z-, de aminek be kell következni, az bekövetkezik.
A TUHU térképén csak úgy, kocsma, de van neve is, Zöld Macska. És volt sör is. Fogyasztott a kis csapat rendesen.
Már jó meleg volt akkor, és volt pár kilométer a lábunkban.
Egy darabig országút, majd földút, meglehetősen vizes, de tűrhetően járható. Kertek vannak arrafelé, de nagy mozgást nem érzékeltünk.
Végre elértük az országutat, folyamatos emelkedéssel, de még mindig volt emelkedő, igaz már nem sok.
Egy hatalmas GSM toronyig mentünk, itt elhagytuk a jelzett utat, és irány lefelé, jelzetlen földúton.
Gyilkos ereszkedés, de már látszott az országút, a "megváltás".
A téren újabb meglepetés, a reggeli vendéglátónk friss tejfölös lángossal várt bennünket. Nagynak tűnt a "halom", de nem tartott sokáig. Az ínyenceknek volt fokhagymás tejföl is.
Sajnos a csapat kaposvári "különítményének" menni kellett, hisz a busz arrafelé ritkán jár. Földváron átszállás, ha mázlijku volt, megtalálták a műintézményt, elvégre idejük volt. Mi kocsival mentünk, így már itthon is vagyok, és meg is írtam a beszámolót. Mire a busz Kaposvárra ér, már olvasható.
Köszönöm a szép túrát!
11-en vágtunk neki a Kereki várhegynek és 'minimális veszteséggel' teljesítettük is a távot. Gyönyörű idő, jó terep és sok kis apró de érdekes látnivaló tette széppé és hangulatossá a túrát.
Külön köszönet Anitának a sok finomságért és Lászlónak a sok hasznos és érdekes információért mellyel megkínáltak bennünket.
Még több fotó katt a képre.
FTV 1. túra ( Kereki kör) -
Tihany
A Tihanyi-félsziget központjának egyháztörténeti és műemléki látnivalóit szinte mindenki ismeri hiszen ezek kényelmesen ‘gyaloglásmentesen’ elérhetők.
Túránk során most azokat a nem kevésbé látványos természeti értékeket keressük fel melyek méltán tették híressé és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park részévé ezt a területet.Időpont: 2013.06.16. VASÁRNAP
A túra helyszínét Kaposvár felől tömegközlekedéssel a Győrbe 06:05-kor induló autóbusszal közelíthetjük meg mellyel Szántód Kereszt megállóig kell utazni, ahova 07:27-kor érkezünk meg.
Innen gyalog megyünk a révhez, 2,6 km!
Aki vasúti közlekedést akar igénybe venni akkor erre is van mód de korábban kell indulni!A Fonyódra 03:28-kor induló vonattal , majd ott átszállva Balatonföldvárig vagy Zamárdiig lehet vonatozni. Balatonföldvárról javasolt a győri busszal egy megállót tovább menni vagy Zamárdiból gyalog vissza sétálni a Szántódi Révhez, 3,5 km. A vonatok egy része Szántód-Kőröshegy megállónál nem áll meg!Aki gépkocsival jönne célszerű egyenesen a Révhez menni, ott a Rév Csárdával szemben nagy és ingyenes parkoló található.
A komp 40 percenként közlekedik, tehát legkorábban ha sietünk a 08:00-kor induló járattal tudunk átmenni de a 08:40 –kor indulót biztosan elérjük.Ha valaki a Balaton É-i partjáról csatlakozna akkor a Tihanyi Révhez jöjjön lehetőleg 08:15-re, legfeljebb várnia kell egy kicsit ha a következővel érkezünk.Felszerelés: Időjárásnak megfelelő gyalogtúra öltözék, kalappal kiegészítve mert sokat megyünk nyílt terepen..
Fontos, hogy egész napra hozzatok megfelelő mennyiségű inni és enni valót, mivel a túra során ezt már nem igazán lehet gazdaságosan beszerezni!Túránkat a Club Tihany területén kezdjük és az Újlaki templomrom érintésével kapaszkodunk fel a gerincen lévő gejzírkúpokhoz. Több látványos szikla alakzat mellett leereszkedünk a legnagyobb és legismertebb gejzírkúphoz ami már a Belső Tó közelében található az Aranyházhoz. Akinek Tihanyban van dolga itt kiszállhat és egyénileg utazhat vissza. (7 km)
A Belső tavat Ny-ról megkerülve folytatjuk, enyhén emelkedő úton jutunk el a Szélmarta-sziklákhoz, itt pihenőhely is van ahol ezzel élni is fogunk.
Keresztezve a félszigeten átmenő országutat ismét lehetőség van a túra megszakítására és Tihany központjába gyorsan vissza lehet jutni a kerékpárúton illetve egyénileg mindenki amerre akar.
(10 km)
A túra az Óvár sáncai felé folytatódik, tovább emelkedve, majd a tetőről lépcsősoron és ösvényeken ereszkedünk le a Barlang-lakásokhoz. A zöld sávon tovább ereszkedve a Ciprián forrás érintésével a Balaton K-i medencéjéhez érünk le a hajóállomás közelébe. Fürdést most nem terveztem, tehát ismét kapaszkodni kezdünk felfelé a Visszhang-dombra majd Tihany központjába érkezünk. Amennyiben időnk engedi itt lehet egy kicsit nézelődni, majd a település főutcáján áthaladva ismét rátérünk a zöld sáv jelzésre és a félsziget K-i peremén megyünk az Akasztó-domb érintésével vissza a Tihany-révhez. (15 km)
Ha az időjárás kedvező akkor a szántódi strandon lehet idő lemosni az út porát a Balatonban!
Terv szerint 15:00-kor kompra szállunk, majd a Szántód kereszttől 16:23 –kor vagy aki később is ráér a révbejáró utat 17:16-kor érintő autóbusszal tud visszautazni Kaposvárra.
Vonattal Szántódról 17:27-kor indulva lehet Fonyódon át, de közvetlen járattal Kaposvárra visszautazni. A vonat a legújabb intézkedések kapcsán pótjegy köteles!Mindenkit szeretettel várok:Hevesi Zoltán
-
Plitvicei autóbuszos kirándulás. Jelentkezési határidő: 2013.05.15.
A kora reggeli indulásnál 45 fős csapat vágott neki ennek a nagyon szépnek és kicsit fárasztónak ígérkező kirándulásnak. SETRA buszunk sofőrei bizonyára örültek annak, hogy a jármű tisztára mosva érkezett meg a kirándulás célpontjához, mivel útközben szinte végig esett az eső. Ez persze minket a kényelmes ülésekben nem zavart. A tavak főbejáratához már száraz időben érkeztünk és rövid nyújtózkodás után nekivágtunk a kb. 5 órás útnak a parkban. Az elvonuló esőnek köszönhetően minden tó vízszintje a maximum felett volt és ennek áldásos hatása a hatalmasra növekedett zúgók és a habzó, hangosan morajló vízesések csodálatos látványában mutatkozott meg. Néhány rövid szakaszon még a sétautakra is felcsapott a víz.
A Nagy vízeséstől indulva felfelé mentünk a tavak közötti utakon egészen a kis hajóállomásig és a legnagyobb tavat így a vízről is megnézhettük. Újabb gyaloglás után érkeztünk el a 3-as bejárathoz ahol mi már kifelé mentünk és a kis 'gumikerekes vonattal' lassan vissza jutottunk az főbejárat közelébe ahonnan egy kis sétával már buszunknál is voltunk. Ezen a szakaszon a korábban alulról látható barlang hatalmas felső tölcsérét is megnézhettük, akik lentről nem mentek be most fentről megtehették.
Hazafelé utazva természetesen megálltunk Slunj városkában is ahol egy viszonylag kis terület az ami nagyon látványos, nyüzsögtek is bőven a turisták, és mi is végignézhettük a Korana és Slunjca folyó látványos zúgóit, a ráépült régi házakkal és a folyó felett magasodó romokkal melyet egy szép szivárvány tett színessé.Köszönjük a kirándulás megszervezését Bakonyi Jánosnak, hiszen csak ilyen nagy létszámmal lehetett ilyen alacsony költséggel megcsinálni ezt a szép kirándulást , Berkes Józsinak pedig köszönjük a szakszerű vezetést, információkat.Plitvicei-tavak - Nemzeti ParkHorvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben.
190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is... Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben. 190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is...
Délen a Fekete- és a Fehér-folyók egyesüléséből született Matica által táplált Proscensko - tó terül el, 639 méterrel a tenger szintje felett. Tőle kb. 8 km távolban az utolsó tó, a Sastavci "csak" 483 méterre van a tenger felett. Szintkülönbségük 156 méter. Ezt "győzi le" a sok vízesés csodálatos látványokat biztosítva a látogatóknak. A tórendszer vizét a Korana folyó vezeti el. A 20 ezer hektáros nemzeti park a Horvát Karsztvidéken található, a Kis-Kapella és a Plesevica hegyvonulatokat elválasztó völgyben.
A nemzeti park több mint 200 négyzetkilométeren terül el. A leglátványosabb részek azonban maguk a tavak. Két legnagyobb tava a Kozjak és a Prosce, ezek 1000-1500 négyzetméteres vízfelületétől a legapróbb tavacskákig minden méret megtalálható. A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el. A tórendszer legfelsőbbike 600 m magasságban terül el, s a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot megtéve, számtalan zuhatagon végigvezető izgalmas kalandozás után érkezik meg az alsóbb 150 m-es magasságban fekvő utolsó tóba. Mivel a tavak egymással kapcsolatban vannak - átfolyik egyikből a másikba a víz -, számtalan vízesés alakult ki a tavak között.
Bármilyen évszakot is válasszunk a kiránduláshoz, mindenképpen különleges élményben lesz részünk. Tavaszi olvadáskor megduzzad a patakok vize, nyáron zöldell a táj, míg ősszel az ezerszínű természet tárul elénk. Aki pedig télen szánja rá magát a Plitvicei-tavak megismerésére, igazán egyedi látványra számíthat, hiszen jég borít mindent, csipkefüggönyként tárulnak elénk a vízesések. A tórendszer két részből áll, a felső és alsó csoportból. A dolomitvölgyben fekvő felső tavakat tartják a legszebbnek, míg az alsó tavak kisebbek, vizük sekélyebb. A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk kelni. A három kilométer hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel.
A parkot több bejáraton át közelíthetjük meg. A belépőjegyet gondosan meg kell őrizni, hiszen ezzel szállhatunk fel az autóbuszra, illetve a hajóra. A jegyek eltérő színűek, a park területén sétálva ezt a színt kell követnünk. Attól függően, hogy melyik bejáraton át lépünk be a parkba, először hajóval vagy busszal indulunk kirándulni, s a séta végén másik közlekedési eszköz visz vissza bennünket a kijárathoz. Kutya pórázon behozható.Forrás: www.plitvice.huSlunj, a vízesések és vízimalmok városaKarlovactól 53 km-re délre, útban a Plitvicai tavak felé, a Korana folyó partján fekszik. A Kordun hegység szélén lévő települést először a 14.században említik írásos dokumentumok.Ahol a Slunjca a Korana folyóba ömlik, a Frangepánok idejéből származó vár romjai láthatók. A vár helyreállítása most van folyamatban, megtartva a menthető részeket, körbeépítve új (hasonló) anyagokat alkalmazva.
Slunj Horvátország szárazföldi régiójának északnyugati részén fekszik, s egyben a történelmi Kordun vidék gazdasági-kulturális központjának számít. Gyönyörű fekvésénél fogva több mint népszerű kirándulóhely - Slunj ugyanis a Sluncica folyócska és a helyenként szinte vadregényes Korana folyó torkolatánál épült.
A városka gazdag történelmi emléktárral büszkélkedhet, melynek fontos része a helység 14. századi várroma.A város története:A települést a 12. században említik először. Mellette állnak Szluin (Slunj) várának romjai. A várat a Szluini grófok építették, később a Frangepánok vára volt, először 1406-ban említik. 1561-ben a török sikertelenül ostromolta, később is több ostromot szenvedett, utoljára 1716-ban. A Slunjčica túloldalán a vár védelmében ferences kolostor is épült, melyet 1578-ban a török, miután a várat bevenni nem tudta a várossal együtt elpusztított. A város a 17. század végén épült újjá és ekkor kapta mai arculatát. A 18. 19. században a Szluini határőrezred parancsnokságának székhelye volt. 1809 és 1813 között francia megszállás alatt állott. A rövid francia uralom a nyugati kultúrát is a városba hozta, ekkor épültek a város új útjai és hídjai. 1822-ben a várat birtokosai elhagyták, jelentősége megszűnt és rom lett.
A legfontosabb látnivalót mégis a számos kis vízesésre épült réges-régi vízimalmok kínálják, melyek korhűen helyreállított, mesekönyvek oldalaira emlékeztető együttesét a Rastoke városrészben csodálhatjuk meg. A faépítmények némelyike 3oo évesnél is régebbi, körülöttük pedig gondosan ápolt kertek húzódnak - kiváló fotóstéma, ezért Dalmáciába autózva feltétlenül iktassunk be Slunjban legalább egy rövidebb pihenőt.További látványosság a folyó vízesései, felettük a molnár házak, de hangulatos vendéglő is rendelkezésre áll, az éhes, szomjas vándorok részére. A látványosság közvetlen közelében a folyó parton ingyenes autóparkolók sokasága áll rendelkezésre.Az igazi turista ínyenceknek valószínűleg több nap is kell a környék felfedezéséhez, ahol az egyik legkeresettebb szabadidős lehetőség a csodálatos Korana folyón való raftingolás.Forrás: www.kastelyok-utazas.hu
Még több fotó: katt a képre!
Plitvice - Slunj -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 4.
A megváltozott autóbusz menetrend miatt a túra fordított irányban kerül megrendezésre! Indulás az előzetesen kiírtaknak megfelelően de CSAK a Balatonőszöd elágazás nevű megállóig megyünk a busszal. Innen indulunk tovább gyalog és a túra után autóbusszal jövünk haza az előzetesen tervezett időpontban!
Hevesi Z
.
-
Fejérkőtől Tündérvölgyig 3. Kőröshegy – Balatonszárszó
A túraútvonal látványosabb része Kőröshegytől Balatonföldvárig 8 km, 150 m szintemelkedéssel.
Aki akar itt kiszállhat és egyénileg busszal vagy vonattal haza tud utazni.
-
Mesztegnyői Kisvasút Napja
-
Mesztegnyői Kisvasút Napja
- Munkatúra a Gyertyánosi erdőben
-
Mecseki túra * Indulási időpont változás!!!
Dombay- tó megállóban szálltunk le az autóbuszról, ahová pécsi átszállással utaztunk Kaposvárról. 14 tagtárs vágott neki az országútnak, amelyen a Pécsváradhoz tartozó üdülőtelepre vezetett a zöld+ jelzés.
Árnyas fák között érkeztünk el a tóhoz, amelyet körbevettek a fák között megbúvó házak. Villany, vízvezeték biztosította a környéken a komfortot.
A tavat elhagyva, az út mellett bővizű, sebes folyású patak csobogott, amelynek a völgybéli felduzzasztásával jött létre a tó.
Az egyre emelkedő úton a domb tetejére jutottunk, ahonnan messze távolra lehetett látni,.
Balra a Zengő uralta a látképet, jobbra, délre a Szilágypusztai halastavak csillantak meg a távolban.
Csatlakozott a piros+ jelzés és egy darabig együtt haladt a zöld+ jelzéssel.
Sajnos az út szilárd burkolatú volt, amely végig kitartott az út végéig.
Az utóbbi napok meleg időjárása a növényzetet gyors növekedésre késztette.
Végig az úton végeredményben lakott területen haladtunk, az út mentén elszórtan, különböző épületeket láttunk.
Ezek közül, az egyszerű présháztól a hatalmas területen fekvő, lakatlannak látszó üdülőházig, sok fajta képviselte magát.
Rövidesen Pécsvárad külső szélén jártunk, majd megebédeltünk a református templom kerítésénél.
A zöld+ jelzés elvált, de a piros+ jelzéshez rövidesen csatlakozott a kék+ jelzés.
Továbbindulva, - még mindig szilárd burkolatú úton -, külterületen haladva értük el a kék+ és piros+ jelzésen a Zengővárkony feletti dombon lévő temetőt, ahol nagy építkezés zajlott.
Ennek sarkánál, de az út túlsó sarkában kezdődött egy lépcső, amely Rokkenbauer Pálnak, a fák között elbujt síremlékéhez vezetett. A helyet el nem lehetett téveszteni, mivel a síron, három helyen is szerepelt a neve.
Az emlékezés csokrát helyezte el a Túravezetőnk nevünkben, elolvastuk a fóliázott tájékoztatót a sírban fekvő életéről és tevékenységéről.
Többen voltak, akik személyesen is ismerték, olyanok is voltak, akik a Naszály oldalában, halála helyén felállított kopjafát is látták.
Sajnos a szelídgesztenyefák törzsei kiszáradtak, csak a gyökérnyakból hajtanak karvastagságú ágak.
Továbbindulva, máris a Zengővárkonyi pincesoron haladtunk a faluba.
Megtaláltuk a Tájházat, mögötte a Tojásmúzeumot.
Ezen érdekes látnivalókat kimerítve, a falut átszelve a műútra gyalogoltunk és a rövidesen érkező autóbusszal Pécsre, majd egy gyorsjárattal Kaposvárra utaztunk.
Kellemes meleg időben, jó társasággal, öröm volt túrázni.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs -
Munkatúra a Nádasdi-erdőben
Elmúlt ősszel jártunk a Nádasdi erdőben, a Latinka-forrásnál és láttuk, hogy a környéke milyen elhanyagolt.
A "berendezkedésváltás" előtt, a jelenlévők emlékezete szerint, az emlékműnél régen, évente, nagyszabású megmozdulásokat tartottak.
Mivel a városhoz közel van, jelzett túristaut is érinti, azt gondoltuk, hogy - a politikát teljesen figyelmen kívül hagyva - , a forrás és környékének rendbehozatala
megfelel a közhasznúság elvének is!
A tagság közül, mintegy tizenegyen utaztunk a Hold utcai megállóig, hogy a forráshoz gyalogoljunk.
Utunk közben elhaladtunk a jelenlegi szemétlerakó mellett, ahol a feltöltés alatt lévő szeméthalom illatozott, illetve, a már földdel lefedett dombok mutatták a sikeres rekultiválást,
Az út másik oldalán, a domboldalben lévő, elhagyott néhány épületszerüség jelezte, hogy a tulajdonosok nem tájékozódtak annak idején, megfelelően, a kiszemelt hétvégi telkeik jövőjéről.
Az út mellett egyébként, a növényzetben, ipari méretű hulladékhasznosítás nyomait is megtaláltuk, a rengeteg, szétszerelt háztatási berendezés (főleg automata mosógépek) MÉH átvételre alkalmatlan,műanyag darabjainak ömlesztett halmaiban.
A "civizáció" eme nyomat elhagyva, fák között az erdőben, majd egyik oldalon tarvágás mellett haladtunk el. Rövid gyaloglás után elértük a balról becsatlakozó, sárga sáv jelzést, és máris a forrás völgyének bejáratához értünk.
Az emlékmű környezetét megszabadítottuk az évtizedes avartól, a néha fává terebélyesedett növényzettől.
A forrás csekély vízhozamú, a föléje épített "házra" is ráemeltük a betonfedelet. Ennek megmozdításához komoly erő kellett, de vajon mit reméltek találni azok, akik előzetesen ledobták a betontömböt?
A környezet szép, a városból könnyen megközelíthető, akár a Róma-hegy, akár a Szentjakabi romok felől.
Kényelmes séta lehet egy hétvégi kiránduláshoz is.
A környezet rendbetétele után közös szalonnasütésen látta vendégül az Egyesület a jelenlévő tagjait, majd a jól végzett munka örömével indultunk a Som-hegy felé.
A társaság úgy belemélyedt a beszélgetésbe, hogy a Róma hegy helyett a Zselicszentpáli faluszélre értünk ki, így kis kerülővel értünk haza.
Hasznosan eltöltött szabadidő, jó társasággal, jó időben.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs -
Somogy Turistája. Kisbőszénfa - Zselickisfalud
Végre megjön a tavasz! Legalább is így éreztük, mikor a reggeli induláshoz összegyűltünk az autóbusz pályaudvaron. Kellemes időben, jó időpontban vártuk a buszunkat. Kis létszámmal számoltunk, hiszen a Meteor a Vukov túrát indította, ami több teljesítménytúra sorozatban is számított, több klubtagunkat is érintette.
Bőszénfára érve elindultunk a Szarvasfarmon keresztül a piros sávon.
A majorságban csend volt, a legelőkön teheneket, lovakat láttunk.
A műhelyeket elhagyva, már a bekerített parcellákon a szarvascsordákat is észrevettük. Tőlünk elhúzódva, a legtávolabbi sarkokat keresték fel.
A vaddisznók is alig mutatkoztak. Lassan beértünk az erdőbe, az Egyetem területe helyett már a Sefag területén jártunk. Az erdő már bontogatta a leveleit, az út menti padkán a virágzott az árvacsalán, a gyermekláncfű, és növekedett friss hajtásokkal sok olyan növény, amelynek nem ismertük a nevét.
A jelzések lekanyarodtak a műútról, de mi még mentünk tovább a térkép szerinti Csárdahelyig. Itt volt régebben, a Szigetvár – Kaposvár közötti postaúton egy fogadó, ahol a szekeres utazók megpihenhettek.
A csárdából már nem maradt a nevén kívül semmi, a postautat pedig az erdészet használja.
Mi nem ezen mentünk, hanem az Enyezdi erdő felé kerültünk, szintén egy földes erdészeti úton.
A frissen gyalult úton nem kellett a sarat kerülgetni, jó iramban tudtunk haladni, amíg elértük a Kardosfa Hotel alatt a betonutat.
A Hotel kertjében megpihentünk, elfogyasztottuk az ebédet és felelevenítettük egyik emlékünket.
Röviddel előtte végigjártuk néhányan a 23.5 km.-es IVV túrát, amelynek egyik érintőpontja a Hotel recepcióján volt található a leírás alapján.
Érdeklődésünkre, a portás hölgy teljes tanácstalanságot mutatott, majd kimenve az ajtón, az út túlsó oldalán egy diófán láttuk meg a kódszámot.
Ezt csak azért jegyzem meg, hogy a többiek tanuljanak belőle. Nem csak a leírást kell követni, hanem a szemünket is használni kell.
A rövid pihenőnek véget vetettünk, mikor rájöttünk, hogy ha kilépünk, még elérjük a 13 órás autóbuszt, nem kell majdnem 16 óráig várni.
Ezért hát végigmentünk a kék sávval jelzett útvonalon, és mintegy 3 perc várakozás után fel tudtunk szállani az autóbuszra, amely hazahozott bennünket.
Csökkent létszámú, de jó társasággal, jó időben, szép terepen voltunk.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs -
Locsolótúra
Húsvéti locsolkodás néven hirdettük meg a túrát, amely a kaposvári Pláza sarkától indulva, a Gyertyános-erdőig tartott. Borús időben indultunk, a felüljárón átkelve a Rózsa utcán, a Körtönye-bükk utcán,majd a Mogyoró utcán át értük el a Kertbarát-alsó autóbuszmegállót. Az út eddig többnyire szilárd burkolaton haladt, de az úton átkelve, innen már a piros sávon folytattuk utunkat. Az erdőben még olvadó hó borította az avart. A meredekebb részeken bizony csúszkáltunk is rendesen, néhány leülés is történt. A forrásnál frissen betonozott talapzat – talán híd pillérje lehet? - bizonyította, hogy a SEFAG gondozza a pihenőerdőt. A menedékházhoz érve, az újonnan épített, szabadtéri kemence is ezt bizonyította. Benn a házban kellemes meleg fogadott és nagyon jól esett a forralt bor. Az urak meglocsolták a jelenlévő hölgyeket, a nyolc évestől a nyugdíjas korúig, akik csoki-tojással, süteménnyel hálálták meg az illatos köszöntést. A melegben elköltöttük az ennivalónkat, megittuk az innivalókat, megszáradtak a nedvessé lett ruhadarabok. A többség ,- tanulva az idejövetelből, - a karámok mellett haladva érte el a 67. sz. műutat, majd azon haladva ért be a városba. Aki az erdőt választotta, remélem mostanáig hazaért. Nem az ideális időben és talajon túráztunk, de „ez volt”! Köszönöm, hogy együtt voltunk! Benedek Balázs
-
Fejérkőtől Tündérvölgyig 1. (Kereki – Pusztaszemes – Bálványos)
Kedves Sporttársak!
A közlekedési problémák miatt ELMARADT túrát 2013.04.14.-én VASÁRNAP pótoljuk!
Ha tudjátok terjesszétek ezt az információt!Üdv:Hevesi Z -
Túra a Zselicbe
Zselickisfaludtól Visnyéig tervezte a TTSE a túrát részben új útvonalon.
Kényelmesen késői időben indultunk útra a távolsági autóbusz állomásról, a kilenc tagon kívül kettő vendég is megtisztelt jelenlétével.
Zselickisfaludon leszállva, hamarosan a Vándor turistaház mellett haladtunk el. A ház tulajdonosai az elmúlt időben újították fel a zöld háromszög jelzést, egy erdőrészlet bekerítése miatt, részben új útvonalon.
Kiérve a faluból, mezei földesúton haladtunk a dombok felé. Visszatekintve a völgykatlan felett jól lehetett látni a Kék jelzés melletti műemlék pince fehér falát.
Mintegy másfél kilométer megtétele után a szántáson átvágva egy bekerített erdő mellé terelt a jelzés.
A kerítés mellett baktattunk fel, majd kinyitottunk a kerítésben egy átjárót és mivel dél volt megettük az ebédet. Innen egy tarvágásig mentünk, de a szélső fán jól látszott az utat jelző nyíl. Átvágva az irtáson, végül a gerincen haladó, széles erdészeti útra értünk.
Megtaláltuk a régi jelzést is, amely természetesen, előírás szerint, le volt szürkítve.
Rövidesen a Hindai-bérchez értünk, a geodéziai tornyot is megláttuk a fák között. Kihagytuk a megtekintését, tovább ballagtunk a Pali betyár sírja felé. Elolvastuk a táblán lévő ismertetést a sírban nyugvó betyárról, illetve máshol lévő társairól.
Néhány fényképet készített a túravezetőnk.
Rövid pihenő után továbbindultunk Visnye-Széplak házai között.
Néhány autó jelezte, hogy valamilyen rendezvény folyik az iskolaépületben.
A település utáni erdőrészleten átvezető úton találtuk túránk legrosszabb útvonalát. Nagyobb guminyomok jelezték, hogy nagyteljesítményű járművek használják.
Az erdőből kiérve gabonaföldek között gyalogoltunk, erősebb iramban, mivel az idő hidegebbre fordult, így a Visnye feletti szőlőhegyen átmenve, a távolból megpillantottuk a házak között a templomtornyot és rövidesen már a faluba értünk.
Az autóbuszra várni kellett, volt időnk körbenézni a kis református templomot, az iskolaépületet, a hősi emlékművet.
Az autóbusszal Hencsei átszállással sikeresen hazaértünk.
Szép, kora tavaszi túra volt, a talaj szerencsére nem volt nagyon sáros, így elfogadható állapotban tértünk vissza a városi környezetbe.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk.
Benedek Balázs -
Klubnap
A VIVA TRAVEL utazási központ szervezésében
2013 05. 11-én indul egy egynapos autóbuszos kirándulás a Plitvicei tavakhoz kaposvári felszállással.A bekerülési ktsg : 9500 ft+ belépő /felnőtt : 100 kuna, gyermek : 50 kuna
/ Ez az iroda nemrégen nyílt a Berzsenyi utcában /a plázával szemben/.
A létszám 40 vagy 50 fő lehet. Jelenleg kb. 30 jelentkező van így igen gyorsan kell dönteni annak aki jelentkezni szeretne.Az autóbusz az OBI parkolóból indul reggel 5,00 órakor. Mivel az utazási szerződéshez adatok szükségesek így célszerűott jelentkezni.
Én már jelentkeztem.
berk.jozsef@gmail.comÜdv.. Berkes József
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »
A TTSE tagjai részére autóbuszos kirándulást szervez 2019. májuis 11.-én!
Indulás: Kaposvár, OBI parkoiló, 05.30 órakor.
Program: Csáktornya, Zrínyi-vár, Varasd vár és városközpont, Trakostyán, várkastély.
Részvételi díj: 4000 HUF min.45 fő jelentkezése setén.
Belépők várható összege: 50 kuna.
Étkezés, utasbiztosítás egyénileg történik.
Jelentkezési határidő, a befizetéssel egyidejüleg: 2018. december 15. Benedek Balázs, 20/2313564
Helybiztosítás a befizetések sorrendjében. történik,
A túrán ndenkiu saját felelősségére vesz részt , az Egyesülettől semmilyen jogcímen kártérítés nem kérhető!