Esemény hozzászólások
- Fejérkőtől Tündérvölgyig 4.
-
Fejérkőtől Tündérvölgyig 3. Kőröshegy – Balatonszárszó
Kőröshegy - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd
Táv: 18.7 km Szint: 150 m
Sikeresen túlvagyunk a szép túramozgalom ‘nemszép’ szakaszán. Kilencen indultunk el Kőröshegy központjából, a műemlék templomok és a kastély érintésével a horgásztó felé.
A kőröshegyi katolikus templommot Báthory István országbíró a XV. század második felében építette. Önálló plébániaként 1759 óta működik. 1970-ben Kovács Endre orgonaművész saját tervei alapján felújították a múlt század végi orgonát és így lehetőség nyílt a Musica Antigua Hungarica", majd a " Cantus Pannonicus" elnevezésű nyári hangversenyek megrendezésére. Ezek a hangversenyek országos hírűek.
Kicsit elterelte a figyelmemet a reggeli ‘kávé illat’ így sajnos a református templom belsejét nem néztem meg de éber túratársaim szerencsésen bejutottak és fotóztak is.
A kőröshegyi református templom a XVII. század elején épült. 1619-ben már volt lelkésze és rektora a templomnak. A falu lakosságának nagy része református vallású volt. A török, miután a vidéket elhagyta, a falut és a templomot leromboltatta és felégette. A mai fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni és 1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben történt.
A szép Széchenyi kastélyt immár sokadszor csak kivülről láthattuk. Kőröshegy honlapja szerint tervben van annak bemutatása is az érdeklődők felé. Úgy legyen!
A horgásztó kis hídján és a gáton átkelve jó képek készülhettek a völgyhídról majd a birkák lábnyomait követve érkeztünk el az 5.-ös kódhoz ami a dülöngélő oszlopon és a híd oldalán is megtalálható.
Az öreg szőlőt az út É-i oldalán kiirtották most szántóföld van a helyén, a semmibe vezető szervizúton lassan emelkedve érkeztünk meg a gerincre, mely pár kilométerre D-felé megyénk legmagasabb pontját is hordozza.
1872 m hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.
Talán innen a legszebb a monumentális híd. Az erdőbe érkezve néhányam elkezdték a szúnyogokat etetni, engem elkerültek talán a rágósság miatt. A régi mohos padok az egykori parkerdő maradványai , a kilátó hűlt helye a kidőlt információs tábla mind arra emlékeztet, hogy lehetne itt is tenni valamit a természetért, a környezetünkért.
Balatonföldvárra érkezve aztán elfogyott alólunk az erdei út és innentől már nem fenyegetett a sárdagasztás veszélye az aszfalton, betonon. A magasparton a kilátás mindig nagyon szép a Balaton felé. Itt végigsétálva jutunk el az Országzászlóhoz , felette kis kilátóhellyel ahol nem felejtettük el a kövek megszámolását. A kapott eredményeket átlagolva talán jó lesz a kilátós mozgalomhoz mint igazolás.
A nagy csigalépcsőn ereszkedtünk le a magaspartról és szomorúan láttam, hogy annak állaga a partomlások és mozgások miatt egyre rosszabb. A löszfal több helyen is ráomlott a lépcsőkre , de ezt szerencsére letakarították. A lépcsősor alsó és felső végén egyaránt figyelmeztető felíratok vannak elhelyezve, miszerint ezt az útvonalat mindenki csak saját felelősségére használhatja! Az illetékesek nyilván úgy gondolják, hogy ezzel minden probléma el van rendezve! Elképzelhetőnek tartom, hogy az itt vezető piros rom jelzést át kell terelni egy másik útvonalra ami tartósabb és talán biztonságosabb. Pedig milyen lelkesen festegettem néhány éve.
A Balaton partjára leérve kitérőt tettünk a hajóállomás felé mivel élénk lángos illatot hozott a szél, néhány szörfölés gyakorló kacsát is láttunk majd a büfék mellett telepedtünk le az ebédszünetet megtartani. A sima lángos 280 pénz, a lángos méretéről pedig a képek mindent elmondanak, de aki nem hiszi megkérdezheti Anikót, vagy Balázst is bár az Ő véleménye talán kicsit elfogult ezért is csinált két lángosból szendvicset.
Amíg mi levesünket kortyolgattuk érkezett egy kis zápor, így aztán előkerültek az esőkabátok és elindultunk Balatonszárszó felé. Útközben alulról is megszemléltük a magaspart látványos löszfalát, majd begyűjtöttük a 6-os kódunkat és koptattuk tovább az aszfaltot.
Utunknak ez a szakasza egyben a Balatoni kerékpárút, de túl sok biciklist nem láttunk. Balatonszárszó szélén jött szembe egy érdekes színű biciklista, akin meglátszott a hosszú út hatása, órákkal később a túra végén Balatonőszödön is láttunk egy szintén tókerülős biciklist.
Balatonszárszón ismét kulturális kitérő következett, a nap is kisütött A program a József Attila múzeum megtekintése volt. Nyilván technikailag nagyon korszerű az érintőképernyőket lapozgatva nézegetni a régi képeket, kéziratokat, de számomra rideg és személytelen volt. Belülről még nem láttam, most igen, és az 1000 Ft-os jegyár tudatában valószínűleg utoljára. A parti emlékmű is szép, lesétáltunk azt ingyenesen lehet nézegetni.
A közeli cukrászda fagyiját is többen leellenőrizték és úgy tűnt nem volt vele gond.
Két túratársunk innen vonatra szállva haza indult mi pedig tovább mentünk a buszmegállónk felé, és így a falu végén még be tudtuk gyűjteni a 7-es kódot is. Hála a sűrű közlekedésnek még így is majdnem egy órát várakoztunk a buszunkra Balatonőszöd szélén. Itt többen is tapasztaltuk, hogy a reggel még szép érett banán miként tud a hátizsákban lekvárrá változni. A hely kapcsán néhány politikai színezetű gondolat is előkerült de ezeket gyorsan elhessegettük.
Szép túra volt, jó időben, érdekes látnivalókkal is megismerkedhettünk és túlvagyunk az aszfaltos szakaszon. Jöhetnek ismét Külső-Somogy legmagasabb turistaútjai. Június 2-án folytatjuk. Köszönöm, hogy velem tartottatok.Felhasznált forrás: www.koroshegy.hu
Még több fotó, katt a képre!
FTV 3. túra Kőröshegy - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonőszöd -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 3. Kőröshegy – Balatonszárszó
A túraútvonal látványosabb része Kőröshegytől Balatonföldvárig 8 km, 150 m szintemelkedéssel.
Aki akar itt kiszállhat és egyénileg busszal vagy vonattal haza tud utazni.
-
Mesztegnyői Kisvasút Napja
-
Mesztegnyői Kisvasút Napja
- Munkatúra a Gyertyánosi erdőben
-
Mecseki túra * Indulási időpont változás!!!
Dombay- tó megállóban szálltunk le az autóbuszról, ahová pécsi átszállással utaztunk Kaposvárról. 14 tagtárs vágott neki az országútnak, amelyen a Pécsváradhoz tartozó üdülőtelepre vezetett a zöld+ jelzés.
Árnyas fák között érkeztünk el a tóhoz, amelyet körbevettek a fák között megbúvó házak. Villany, vízvezeték biztosította a környéken a komfortot.
A tavat elhagyva, az út mellett bővizű, sebes folyású patak csobogott, amelynek a völgybéli felduzzasztásával jött létre a tó.
Az egyre emelkedő úton a domb tetejére jutottunk, ahonnan messze távolra lehetett látni,.
Balra a Zengő uralta a látképet, jobbra, délre a Szilágypusztai halastavak csillantak meg a távolban.
Csatlakozott a piros+ jelzés és egy darabig együtt haladt a zöld+ jelzéssel.
Sajnos az út szilárd burkolatú volt, amely végig kitartott az út végéig.
Az utóbbi napok meleg időjárása a növényzetet gyors növekedésre késztette.
Végig az úton végeredményben lakott területen haladtunk, az út mentén elszórtan, különböző épületeket láttunk.
Ezek közül, az egyszerű présháztól a hatalmas területen fekvő, lakatlannak látszó üdülőházig, sok fajta képviselte magát.
Rövidesen Pécsvárad külső szélén jártunk, majd megebédeltünk a református templom kerítésénél.
A zöld+ jelzés elvált, de a piros+ jelzéshez rövidesen csatlakozott a kék+ jelzés.
Továbbindulva, - még mindig szilárd burkolatú úton -, külterületen haladva értük el a kék+ és piros+ jelzésen a Zengővárkony feletti dombon lévő temetőt, ahol nagy építkezés zajlott.
Ennek sarkánál, de az út túlsó sarkában kezdődött egy lépcső, amely Rokkenbauer Pálnak, a fák között elbujt síremlékéhez vezetett. A helyet el nem lehetett téveszteni, mivel a síron, három helyen is szerepelt a neve.
Az emlékezés csokrát helyezte el a Túravezetőnk nevünkben, elolvastuk a fóliázott tájékoztatót a sírban fekvő életéről és tevékenységéről.
Többen voltak, akik személyesen is ismerték, olyanok is voltak, akik a Naszály oldalában, halála helyén felállított kopjafát is látták.
Sajnos a szelídgesztenyefák törzsei kiszáradtak, csak a gyökérnyakból hajtanak karvastagságú ágak.
Továbbindulva, máris a Zengővárkonyi pincesoron haladtunk a faluba.
Megtaláltuk a Tájházat, mögötte a Tojásmúzeumot.
Ezen érdekes látnivalókat kimerítve, a falut átszelve a műútra gyalogoltunk és a rövidesen érkező autóbusszal Pécsre, majd egy gyorsjárattal Kaposvárra utaztunk.
Kellemes meleg időben, jó társasággal, öröm volt túrázni.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs -
Munkatúra a Nádasdi-erdőben
Elmúlt ősszel jártunk a Nádasdi erdőben, a Latinka-forrásnál és láttuk, hogy a környéke milyen elhanyagolt.
A "berendezkedésváltás" előtt, a jelenlévők emlékezete szerint, az emlékműnél régen, évente, nagyszabású megmozdulásokat tartottak.
Mivel a városhoz közel van, jelzett túristaut is érinti, azt gondoltuk, hogy - a politikát teljesen figyelmen kívül hagyva - , a forrás és környékének rendbehozatala
megfelel a közhasznúság elvének is!
A tagság közül, mintegy tizenegyen utaztunk a Hold utcai megállóig, hogy a forráshoz gyalogoljunk.
Utunk közben elhaladtunk a jelenlegi szemétlerakó mellett, ahol a feltöltés alatt lévő szeméthalom illatozott, illetve, a már földdel lefedett dombok mutatták a sikeres rekultiválást,
Az út másik oldalán, a domboldalben lévő, elhagyott néhány épületszerüség jelezte, hogy a tulajdonosok nem tájékozódtak annak idején, megfelelően, a kiszemelt hétvégi telkeik jövőjéről.
Az út mellett egyébként, a növényzetben, ipari méretű hulladékhasznosítás nyomait is megtaláltuk, a rengeteg, szétszerelt háztatási berendezés (főleg automata mosógépek) MÉH átvételre alkalmatlan,műanyag darabjainak ömlesztett halmaiban.
A "civizáció" eme nyomat elhagyva, fák között az erdőben, majd egyik oldalon tarvágás mellett haladtunk el. Rövid gyaloglás után elértük a balról becsatlakozó, sárga sáv jelzést, és máris a forrás völgyének bejáratához értünk.
Az emlékmű környezetét megszabadítottuk az évtizedes avartól, a néha fává terebélyesedett növényzettől.
A forrás csekély vízhozamú, a föléje épített "házra" is ráemeltük a betonfedelet. Ennek megmozdításához komoly erő kellett, de vajon mit reméltek találni azok, akik előzetesen ledobták a betontömböt?
A környezet szép, a városból könnyen megközelíthető, akár a Róma-hegy, akár a Szentjakabi romok felől.
Kényelmes séta lehet egy hétvégi kiránduláshoz is.
A környezet rendbetétele után közös szalonnasütésen látta vendégül az Egyesület a jelenlévő tagjait, majd a jól végzett munka örömével indultunk a Som-hegy felé.
A társaság úgy belemélyedt a beszélgetésbe, hogy a Róma hegy helyett a Zselicszentpáli faluszélre értünk ki, így kis kerülővel értünk haza.
Hasznosan eltöltött szabadidő, jó társasággal, jó időben.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs - Fejérkőtől Tündérvölgyig 1. (Kereki – Pusztaszemes – Bálványos)
-
Somogy Turistája. Kisbőszénfa - Zselickisfalud
Végre megjön a tavasz! Legalább is így éreztük, mikor a reggeli induláshoz összegyűltünk az autóbusz pályaudvaron. Kellemes időben, jó időpontban vártuk a buszunkat. Kis létszámmal számoltunk, hiszen a Meteor a Vukov túrát indította, ami több teljesítménytúra sorozatban is számított, több klubtagunkat is érintette.
Bőszénfára érve elindultunk a Szarvasfarmon keresztül a piros sávon.
A majorságban csend volt, a legelőkön teheneket, lovakat láttunk.
A műhelyeket elhagyva, már a bekerített parcellákon a szarvascsordákat is észrevettük. Tőlünk elhúzódva, a legtávolabbi sarkokat keresték fel.
A vaddisznók is alig mutatkoztak. Lassan beértünk az erdőbe, az Egyetem területe helyett már a Sefag területén jártunk. Az erdő már bontogatta a leveleit, az út menti padkán a virágzott az árvacsalán, a gyermekláncfű, és növekedett friss hajtásokkal sok olyan növény, amelynek nem ismertük a nevét.
A jelzések lekanyarodtak a műútról, de mi még mentünk tovább a térkép szerinti Csárdahelyig. Itt volt régebben, a Szigetvár – Kaposvár közötti postaúton egy fogadó, ahol a szekeres utazók megpihenhettek.
A csárdából már nem maradt a nevén kívül semmi, a postautat pedig az erdészet használja.
Mi nem ezen mentünk, hanem az Enyezdi erdő felé kerültünk, szintén egy földes erdészeti úton.
A frissen gyalult úton nem kellett a sarat kerülgetni, jó iramban tudtunk haladni, amíg elértük a Kardosfa Hotel alatt a betonutat.
A Hotel kertjében megpihentünk, elfogyasztottuk az ebédet és felelevenítettük egyik emlékünket.
Röviddel előtte végigjártuk néhányan a 23.5 km.-es IVV túrát, amelynek egyik érintőpontja a Hotel recepcióján volt található a leírás alapján.
Érdeklődésünkre, a portás hölgy teljes tanácstalanságot mutatott, majd kimenve az ajtón, az út túlsó oldalán egy diófán láttuk meg a kódszámot.
Ezt csak azért jegyzem meg, hogy a többiek tanuljanak belőle. Nem csak a leírást kell követni, hanem a szemünket is használni kell.
A rövid pihenőnek véget vetettünk, mikor rájöttünk, hogy ha kilépünk, még elérjük a 13 órás autóbuszt, nem kell majdnem 16 óráig várni.
Ezért hát végigmentünk a kék sávval jelzett útvonalon, és mintegy 3 perc várakozás után fel tudtunk szállani az autóbuszra, amely hazahozott bennünket.
Csökkent létszámú, de jó társasággal, jó időben, szép terepen voltunk.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs -
Fejérkőtől Tündérvölgyig 2. (Kőröshegy – Zamárdi – Szántód)
Túrabeszámoló és képek:
FTV 2. túra (Kőröshegyi kör) -
Locsolótúra
Húsvéti locsolkodás néven hirdettük meg a túrát, amely a kaposvári Pláza sarkától indulva, a Gyertyános-erdőig tartott. Borús időben indultunk, a felüljárón átkelve a Rózsa utcán, a Körtönye-bükk utcán,majd a Mogyoró utcán át értük el a Kertbarát-alsó autóbuszmegállót. Az út eddig többnyire szilárd burkolaton haladt, de az úton átkelve, innen már a piros sávon folytattuk utunkat. Az erdőben még olvadó hó borította az avart. A meredekebb részeken bizony csúszkáltunk is rendesen, néhány leülés is történt. A forrásnál frissen betonozott talapzat – talán híd pillérje lehet? - bizonyította, hogy a SEFAG gondozza a pihenőerdőt. A menedékházhoz érve, az újonnan épített, szabadtéri kemence is ezt bizonyította. Benn a házban kellemes meleg fogadott és nagyon jól esett a forralt bor. Az urak meglocsolták a jelenlévő hölgyeket, a nyolc évestől a nyugdíjas korúig, akik csoki-tojással, süteménnyel hálálták meg az illatos köszöntést. A melegben elköltöttük az ennivalónkat, megittuk az innivalókat, megszáradtak a nedvessé lett ruhadarabok. A többség ,- tanulva az idejövetelből, - a karámok mellett haladva érte el a 67. sz. műutat, majd azon haladva ért be a városba. Aki az erdőt választotta, remélem mostanáig hazaért. Nem az ideális időben és talajon túráztunk, de „ez volt”! Köszönöm, hogy együtt voltunk! Benedek Balázs
-
Fejérkőtől Tündérvölgyig 1. (Kereki – Pusztaszemes – Bálványos)
Kedves Sporttársak!
A közlekedési problémák miatt ELMARADT túrát 2013.04.14.-én VASÁRNAP pótoljuk!
Ha tudjátok terjesszétek ezt az információt!Üdv:Hevesi Z -
Túra a Zselicbe
Zselickisfaludtól Visnyéig tervezte a TTSE a túrát részben új útvonalon.
Kényelmesen késői időben indultunk útra a távolsági autóbusz állomásról, a kilenc tagon kívül kettő vendég is megtisztelt jelenlétével.
Zselickisfaludon leszállva, hamarosan a Vándor turistaház mellett haladtunk el. A ház tulajdonosai az elmúlt időben újították fel a zöld háromszög jelzést, egy erdőrészlet bekerítése miatt, részben új útvonalon.
Kiérve a faluból, mezei földesúton haladtunk a dombok felé. Visszatekintve a völgykatlan felett jól lehetett látni a Kék jelzés melletti műemlék pince fehér falát.
Mintegy másfél kilométer megtétele után a szántáson átvágva egy bekerített erdő mellé terelt a jelzés.
A kerítés mellett baktattunk fel, majd kinyitottunk a kerítésben egy átjárót és mivel dél volt megettük az ebédet. Innen egy tarvágásig mentünk, de a szélső fán jól látszott az utat jelző nyíl. Átvágva az irtáson, végül a gerincen haladó, széles erdészeti útra értünk.
Megtaláltuk a régi jelzést is, amely természetesen, előírás szerint, le volt szürkítve.
Rövidesen a Hindai-bérchez értünk, a geodéziai tornyot is megláttuk a fák között. Kihagytuk a megtekintését, tovább ballagtunk a Pali betyár sírja felé. Elolvastuk a táblán lévő ismertetést a sírban nyugvó betyárról, illetve máshol lévő társairól.
Néhány fényképet készített a túravezetőnk.
Rövid pihenő után továbbindultunk Visnye-Széplak házai között.
Néhány autó jelezte, hogy valamilyen rendezvény folyik az iskolaépületben.
A település utáni erdőrészleten átvezető úton találtuk túránk legrosszabb útvonalát. Nagyobb guminyomok jelezték, hogy nagyteljesítményű járművek használják.
Az erdőből kiérve gabonaföldek között gyalogoltunk, erősebb iramban, mivel az idő hidegebbre fordult, így a Visnye feletti szőlőhegyen átmenve, a távolból megpillantottuk a házak között a templomtornyot és rövidesen már a faluba értünk.
Az autóbuszra várni kellett, volt időnk körbenézni a kis református templomot, az iskolaépületet, a hősi emlékművet.
Az autóbusszal Hencsei átszállással sikeresen hazaértünk.
Szép, kora tavaszi túra volt, a talaj szerencsére nem volt nagyon sáros, így elfogadható állapotban tértünk vissza a városi környezetbe.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk.
Benedek Balázs -
Klubnap
A VIVA TRAVEL utazási központ szervezésében
2013 05. 11-én indul egy egynapos autóbuszos kirándulás a Plitvicei tavakhoz kaposvári felszállással.A bekerülési ktsg : 9500 ft+ belépő /felnőtt : 100 kuna, gyermek : 50 kuna
/ Ez az iroda nemrégen nyílt a Berzsenyi utcában /a plázával szemben/.
A létszám 40 vagy 50 fő lehet. Jelenleg kb. 30 jelentkező van így igen gyorsan kell dönteni annak aki jelentkezni szeretne.Az autóbusz az OBI parkolóból indul reggel 5,00 órakor. Mivel az utazási szerződéshez adatok szükségesek így célszerűott jelentkezni.
Én már jelentkeztem.
berk.jozsef@gmail.comÜdv.. Berkes József
-
Túra a Zselicben - Töröcske - Kaposvár
A Füredi csomópont hőmérője +2 fokot mutatott, amikor a 14-es autóbuszunk elindult, fedélzetén 10 TTSE taggal és két vendéggel Töröcskére. A végállomáson rövid eligazítás után nekiindultunk a néptelen utcán. Járókelők nem voltak, csak a kutyák üdvözöltek a kerítések mögül. A Tanösvény táblájánál nagy sár fogadott bennünket, de az erdőben hó fedte az utat, így aránylag száraz lábbal kapaszkodtunk fel a domboldalon. Hűségesen követtük a harkály jelét ( a feketét), az egyes pontokon próbáltuk felidézni az egy évvel előtti bejáráson elhangzottakat. A fára festett betűket sikerült megfejteni, de a CSNY jelzésről csak otthon tudtam meg, hogy madárcseresznyét jelöli.
A dombot megmászva elérkeztünk utunk legizgalmasabb részéhez, mikor le kellett ereszkedni a hó és sár fedte ösvényen, ahol néha még a lépcsőfokokat is sikerült megtalálni.
Végül esés nélkül leértünk, a doronghídakon is baj nélkül átértünk. A 2,5 km-es távot kényelmesen, bő egy óra alatt megtettük. Harkályt, de egyéb vadakat nem láttunk, csak a nyomaikat. Igaz, elég nagy zajjal vonult a csapat.
A tanösvény végén, vagy az elején, - attól függ, honnan nézzük, - tartottunk technikai szünetet, ahol a jelenlévő Julika tagtársunk, nagyon finom, saját készítésű süteménnyel vendégelte meg a csapatot névnapja alkalmából.
Újra végigvonultunk a főutcán, az autóforgalom jelentősen megnőtt, (4 db) a kutyák sem veszítettek éberségükből.
Igazolás indokával felkerestük a Presszót is, ahol a bélyegző mellett egy deci bort is kaptunk.
A Célgazdasági autóbuszfordulóban egy kedves tagtársunk integetett, aki az ottani pincéjéből tért haza, de már nem hívott vissza hordómustrára.
Nekivágtunk a Töröcskei tó felé vezető sáros útnak, de az előző IVV túra tapasztalatait felhasználva, az erdőben lévő, régen felhagyott erdei úton mentünk, a jelzett úttól kb. 20 méterrel párhuzamosan.
Ezt az utat, most télen jól járhatónak találtuk, a nyári vegetáció alatt sem lehet olyan nagy gaz, hogy megakadályozza a közlekedést.
Az elmúlt nyáron eleget sütött bennünket a nap a gabonatábla mellett gyalogolva, a jövöben is célszerű az erdei, hűvösben való gyaloglást választani.
Hamarosan elértük a halőr házát, a gátat elhagyva, rövidesen a lakott területen voltunk.
A hátralévő utat már napsütésben tettük meg.
A Cseri-park mellett elhaladva, majd a Cseri- úton végigmenve a vasúti átjáróhoz értünk, ahol a társaság szétvált, hogy egy óra körül már az otthoni ebédet is elfogyasza.
Szép túra volt, köszönöm, hogy együtt voltunk!
Benedek Balázs -
Túra a Desedára
Csak jön a tavasz!
Erre gondoltam, mikor a mai napon 25 túratárs indult neki a Desedára vezető útnak.
Könnyű sétát terveztünk, fele úton szilárd burkolatú úton. A gátat elérve, beláttuk a tó alsó részét. A vizet néhol jég borította, máshol, egyhe szellő borzolta fel a felszint. A nyílt vízen vadkacsák és néhány hattyú osztoztak.
A kerékpárúton sétáltunk a tó keleti partja mentén. A nyaralótelepen néhány ház mellett álló gépkocsi jelezte, hogy lakottak. A tóban is ázott néhány horgászbot damilja. Nemhogy fogást, de néha horgászt sem láttunk. Biztosan jobb dolguk is volt, a botok távvezérelve működtek.
A strand felett útépítés nyomai, a volt versenybírák emeletes építménye lebontva, helyén feltúrt építési terület.
Esemény nélkül elértük a nagy hidat, a félszigeten erdőritkítás folyik, a nehéz járművek összetúrják a földutat.
A fordulónál, ahol a víz felé fordul a jelzett út, valamint kiépített pihenő van, megtizóraiztunk. Az egyik pad ülőrészével feljebb találkoztunk, egy mély pocsolya szélén hevert. Valószínüleg, az erdőritkításnak esett áldozatul.
A pihenő után továbbsétáltunk a téli erdőben, a vizen egy csónakot is láttunk, amelyből horgásztak.
Az autóbuszmegállóhoz korán érkeztünk, a vállalkozóbb kollégák még felsétáltak az Arborétum régi hídjáig. Amire visszaértek, nemsokára jöttis a busz, amivel hazautaztunk.
Szép túra volt a fagypont közelében, jó társasággal.
Köszönöm, hogy együtt lehettünk!
Benedek Balázs - Téli Déli Part
-
Téli Déli Part
Az év első, nem Kaposvár környéki túrájához hatan szálltunk fel a buszra, hogy megismerjük Balatonlelle környékét.
Ehhez jó alkalom volt ez a többcélú rendezvény, amely első megmozdulása volt az Észak-Somogy Teljesítménytúrázója,és a Somogy Megye Teljesítménytúrázója kupamozgalmaknak is.
De csak különösebb távlati célok nélkül is remek alkalom volt, hogy Balatonlelle környékét felfedezzük.
Célba érve mindjárt bemelegíthettünk, mivel a buszsofőr nem vette észre leszállási szándékunkat, így jóval távolabb állt meg az úton, mint kellett volna. Ezért mindjárt fél órát kellett még gyalogolni, mikor az indulási helyre értünk.
Saját járművel is jöttek az Egyesület tagjai közül, így végül is tizen képviseltük a TTSE-t.
Indulás után hosszasan sétáltunk az M7 -el párhuzamos utcán, majd a mezőnek vettük az irányt. Átvágva egy hóval borított területen, fél óra múlva újra lakott területen áthaladva országúton meneteltünk a Balatonlelle-Kishegy irányában. Áthaladtunk az autópálya felett, leereszkedtünk egy völgybe, ahol egy gémekút mellett az út elágazott a lovaspálya és a kápolna felé. Mi az utóbbit céloztuk meg, majd megmásztuk az emelkedőt, közben megbámultuk az út mellett lévő szőlőültetvényeket és préspalotákat. A domb tetején különleges panorámába lett volna részünk. Sajnos a köd miatt nem voltak teljesen láthatóak a Boglári, a Fonyódi hegy, a Balaton tükre, az északi part tanúhegyei. Mivel előtte már láttuk ezeket, el tudtuk képezelni, milyen látvány várna ránk szép időben.
A több, mint kétszáz éves kápolnát azért megnéztük,(kivülről), akinek volt igazolófüzete, igazolt, majd továbbmentünk. Ekkor voltunk a 7,7 km-nél és a 180 m magasságból is 120 métert megmásztunk.
A hegymászásban az a jó, hogy többnyire le is kell ereszkedni. Az ereszkedés a betonúton hosszú kilómétereken keresztül tartott, amíg elértük egy szennyvíztelepet, a Látrányi országutat, a volt 67.sz. utat (tudjuk, a slágerből), majd megcéloztuk az Irmapusztai halastavakat.
Partján melegen bebugyolált személyt találtunk, aki végül nem halőr volt, hanem pontőr. Nagy rakás ásványvizes palack volt odakészítve a a szomjazóknak, de a mínusz kettő fokban nem izzadtunk ki túlságosan, a kiszáradástól sem tartottunk, ezért nem éltünk a felkínált frissítővel.
Kiderült, hogy ekkor már a 12,5 km távolságnál és a 180 m. magasságnál tartottunk, pedig csak három órája gyalogoltunk. Ez azt jelentette, hogy még egy órai menetelés várt ránk, teljesen sík terepen, mivel már minden lehetséges emelkedőn túl voltunk.
Újra átkeltünk az autópálya felett, csak máshol, átkeltünk egy befagyott patak felett, majd rátértünk a mezei útra, ahonnan elindultunk.
A célba sikeresen megérkeztünk, ahol meleg pihenőhelyiség, babgulyás és forraltbor várt.
Végül a társaság több részletben tért haza, személyautóval és vonattal.
A túra jól sikerült, köszönöm, hogy velem voltatok!
Benedek Balázs -
Téli Déli Part
Túramozgalom kiírása
A Somogy Megyei Természetbarát Szövetség (SMTSZ) 2013-ban meghirdeti a Somogy Megye
Teljesítménytúrázója Túramozgalmat.
A mozgalom füzete kapható a túrák rajtjában és/vagy céljában, valamint az SMTSZ székhelyén (7400
Kaposvár, Fő u. 10). Ára 500 Ft.
A mozgalom célja a megyei gyalogos teljesítménytúrák népszerűsítése, azok minél szélesebb körben való
megismertetése és elterjesztése. A mozgalomban való részvétel nyílt, azon egyesületi tagságtól függetlenül
bárki részt vehet.
A teljesítés feltétele:
Somogy megye területén rendezett teljesítménytúrákból
8 túra teljesítése bármely gyalogos résztávon,
melyek a TTT online/nyomtatott túranaptárában szerepelnek (lásd alább).
A teljesítést a rendező egyesületeknek kell igazolniuk a mozgalom füzetében aláírásukkal és pecsétjükkel.
A díjazás átvétele előtt a kitöltött igazolólap másolatát postán, illetve szkennelve vagy fotózva email-ben is
be lehet küldeni az SMTSZ részére legkésőbb
2013. október 20-ig. (Akinek a 2013.11.09-i túrára is szüksége
van a teljesítéshez, arra is vonatkozik.) Az igazolólapot az októberi túrák céljában is le lehet adni. Leadással
egyidejűleg átutalással, vagy személyesen be kell fizetni a nevezési díjat, ami 2013-évben 1 000 Ft.
Elérhetőség:
Honlap:
www.smtsz.gportal.hu, E-mail: somogyitermeszetbaratok@gmail.com
Személyesen: 7400 Kaposvár, Fő u. 10., Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Pf. 13.
Bankszámlaszám: 10919002-00000012-89980005
Díjazás:
Emléklap és kisméretű névre szóló kupa.
Díjak átadása:a Zöldpont Életmódklub által 2013. november 9-én rendezett gyalogtúra rendezvényen
történik. Később személyesen, előzetesen egyeztetett időpontban. Postai kiküldés nem lehetséges!
A túramozgalom teljesítéséhez az alábbi túrákból lehet választani.
1. 2013.01.26 Téli Berek 60/Rádpuszta 30/Téli Déli part 15
2. 2013.03.02 Boglárka Maxi 33/Midi 17/Mini 7
3. 2013.03.09 Zselici Gyalogtúra - Hosszú túra/Középtáv/Rövid túra
4. 2013.04.13 Vukov Péter emléktúra 30/10
5. 2013.04.20 Cinege 40/25/10
6. 2013.05.01 Mesztegnyő - Kak 25/10
7. 2013.05.18 Kaszó 20/10
8. 2013.06.08 Zselic éjszakai 40É/20É
9. 2013.07.13 Túrák Ságváron - Megalöszölő 50/Löszölő 35/Tökölő 16
10. 2013.07.20 Fejérkő 50 / Szamárkő 25/10 - Szántód Szamárkő IVV túranap 50/25/10/5 /IVV
11. 2013.08.03 Mentsük meg a béndeki kápolnát! Béndek 42/22
12. 2013.08.10 Katica Tanya Betyár Maraton/Félmaraton (éjszakai)
13. 2013.08.25 Zselici 4 fa 30/20/10
14. 2013.09.07 Csiszta 25/20
15. 2013.10.05 Deseda körtúra 15
16. 2013.10.19 Koppány teljesítménytúrák 50/30/20 és 10 km
17. 2013.11.09 Zselici Gyalogtúra - Hosszú túra/Középtáv/Rövid túra
2012. december 27.SMTSZ
Balázs László elnök
- IVV túraútvonal megnyitó
-
IVV túraútvonal megnyitó
2013 január 12.-én, az előzetes tervnek megfelelően, 8.50 órakor már 20 fő körüli csoport gyűlt össze az Egyesületünktől a Jókai liget sarkán.
Kilenc óráig, még hárman érkeztek csoportunkhoz, de a buszmegállóban is várakozott 7 - 8 fiatalból álló társaság.
A várakozás perceit Laci barátunk pálinkakinálással oldotta.
10 perc várakozás után telefonon felhívtuk Szép Józsefet, aki akkor még a Vasútállomásnál tájékoztatta a vele együtt, ott, jelentkezőket.
Nem volt nagyon hideg, de azért fagypont alatt volt a hőmérséklet.
Negyed tízkor sem jelentek meg a gyalogos felüljárón, így elindultunk az Iszák utcán, a sárga és zöld jelzésen, nagy gyermekzsivalyban, a csoportban lévő jó pár általános iskolásnak köszönhetően.
A Rózsa utca végén, átkelve a 67. úton, a hídnál csatlakozott hozzánk Lili unokájával Raizer Józsi.
Itt még kiépített gyalogúton haladtunk el egy sírkereszt mellett, amit egy balesetben elhunyt részére állítottak fel.
Kiérve az Orchídea utca első házához, két vehemens kutya ugatta meg csapatunkat, gazdaaszzonyuk hiába csitította azokat.A karaván haladt, a Mogyoró utcánál a Szép Józsi vezette csapat is utólért bennünket.
Velük volt a Berkes házaspár és Kapitány Zoli is.
Itt az élen haladó Raizer Józsi le akart térni a rövidebb útra, de visszatérítettük.
Mire elértük a fűrésztelepet, Szép Józsiék már meg is előztek bennünket.A velünk lévő gyerekek élvezettel törték fel a befagyott tócsák jegét.
Az utca végében, ahol az eddigi zöld és sárga jelzéshez csatlakozik a piros, rövid megállást parancsolt a túravezető.
A megkopott, térképes tábla előtt ismertette a Töröcskei erdő védetté nyílvánításának történetét, majd nekiindultunk a meredek kapaszkodónak.
A lehullott avaron lépkedve, lihegve gyönyörködtönk az óriásfákban, amelyekből állítólag 153 db van.
A tetőre érve, megvártuk a lemaradottakat, míg a túravezető telefonon igazította útba a Kapos TV stábját.
A jól és frissn festett jelzéseken ereszkedtünk az Emlékmű felé.
Az ereszkedés során a túravezető lemaradt, hogy megszámoljon bennünket, így a túrista emlékműnél volt egy kis bizonytalankodás, míg kiderült, hogy be kell mennünk a Vackor tanyára.
Jó is volt a kis pihenő, így volt egy kis idő a névsort összeírni, leülni, teázni és beszélgetni.
Az itteni várakozást oldani igyekezett a Vackor üzemeltetője teával, pálinkával, kávéval.
Miközben túravezetőnk nyilatkozott a TV-nek, a többség leült és evett, ivott, elsősorban a magunkkal hozottból.
Néhányan itt csatlakoztak a csoporthoz, néhányan visszaindultak a piros négyzeten a város felé, megunták a hosszúra nyúlt pihenőt.
Ezt látva mások is türelmetlenkedni kezdtek, így ötödmagunkkal az eredti, sárga és zöld jelzést követve elindultunk Töröcske felé. A lombtakaró hiányában itt jól látszottak az öreg tölgyek méter vastag, néha letört ágai is.
A tó sem volt befagyva, itt -ott vadkacsákat lehetett látni.
A horgászhelyek üresen ásítottak felénk.
A Csorda-hegyi víztározó túlfolyóján átkelve, beértünk a mogyoróbokrok közé.
A bokros részt után, elhagyva a tó nádasát, két őz futott át a Töröcskéről jövő patak, már letarolt, így nyíltá vált völgyén.
A mélyedésben futó utunkat keresztbe dőlt fa, elszáradt fa keresztezte, ezután értünk ki a a tarrá tett Töröcskei völgybe.
Itt már a közlekedés is nehezebbé vált, mivel a nap erősen sütött, így a talaj felső rétege olvadni kezdett.
Ágak összehordott kazlai között értük el a patak hídját. Az úton, a lereszkedés veszélyesebb volt az átkelésnél az olvadás miatt.A deszkahíd ép volt, de mélyen a terepszint alatt feküdt.
Itt ért utól ismét bennünket a derékhad.
A sáros földúton nehéz volt a haladás.A Töröcskére vezető piros, sárga jelzésen haladt tovább a társaság, de én, a feleségemmel együtt elbúcsúztunk társainktól és a tó nyugati oldalán, a piros jelzésen indultunk el,a Húsvét forrás kis erén átkelve. Mivel a fát szállító nehéz teherautók kijárták a sáros utat, mi az erdőben találtunk egy rég nem használt erdei utat és azon mentünk a tóig.
Onnan már javított, néha köves út vezetett a gátig.
A tóparton találkoztunk két túrázó hölggyel, akik minket jóval megelőzve jöttek el a Vakor tanyáról.
Több horgászt láttunk, akik társadalmi munkában dolgoztak a nádas kaszálásán.
Dél körül értünk a Koppány Vezér utcába.
Szabó 2.László - Három királyok túra
-
Téli Déli Part
A Téli Déli Part az Erdők Népe Természetjáró Egyesület rendezvénye.
Jól ismerhetjük Őket, hiszen 2012-ben a Deseda túrán jelentős - fizető - létszámnövekedést eredményezett, hogy az Észak Somogy Kupa díjkiosztását a TTSE rendezvényére hozták el.
A túra részletes adatait itt lehet elolvasni.
A nevezési díj ellenében a résztvevők az ellenőrző pontokon ellátmányt kapnak, a célban meleg ételt, italt, valamint sikeres teljesítés esetén oklevelet és kitűzót.Csak a teljesítménytúrára hívatalosan benevező sporttársak jogosultak a túrán biztosított szolgáltatások igénybevételére, valamint csak Ők kaphatják meg az igazoló pecsétet a teljesítménytúramozgalmak igazolólapjaira. pld. Somogy Megye Teljesítménytúrázója. Természetesen bárki végigjárhatja ennek a túrának az útvonalát bármikor,hiszen erre még van 364 nap az évben.
Ebéd a túra végén.
A képre kattintva a 2012-évi túrabeszámolómat és a képeket nézhetitek meg.
-
Három királyok túra
Hetedik alkalommal rendezték meg Kaposfüreden a Háromkirályok Túrát, amely a TTSE első túrája is volt egyben.
Már a meghírdetett indulás előtt jóval korábban gyülekeztek a résztvevők. Egyesületünk tagjai közül 37-en jelentek meg, de lehet, hogy ez a szám több volt.
Csodálatos kiránduló időben rajtoltunk el a Kaposfüredi Általános Iskolától, hosszú, tömött sorban sétált a megjelent, több mint félezer jelenlévő a Szőlőhegyre.
A hegyen 11 pince nyitott ki, így a regisztráláson kapott emlékbögre jó szolgálatot tett, hogy végigkóstolhassuk a forralt és forralatlan borokat. Jó kisérő volt a hagymás, zsíros kenyér, pogácsa, káposztás hajtóka.
A Kapos Tv már a gyülekezéstől jelen volt, este a hírekben már szerepelt a forgatott anyag.
A társaság hamarosan szétszakadt, így csak a saját élményeimre támaszkodhatom, hogy a vendégszeretetben nem volt hiány.
Volt, aki a dél körüli autóbusszal hazautazott, volt, aki még maradt. Néhányan, a Szőlőhegy végigkóstolása után, a piros kereszt jelzésű túristaúton, a Deseda partján gyalogoltunk el a kerékpárútig, majd azon Kaposvárig.
Örülök, hogy együtt voltunk, legalábbis egy darabig.
Benedek Balázs
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »
A megváltozott autóbusz menetrend miatt a túra fordított irányban kerül megrendezésre! Indulás az előzetesen kiírtaknak megfelelően de CSAK a Balatonőszöd elágazás nevű megállóig megyünk a busszal. Innen indulunk tovább gyalog és a túra után autóbusszal jövünk haza az előzetesen tervezett időpontban!
Hevesi Z
.