Természetvédő Turisták „Somogyért” Egyesület

Egy hónapnyi tervezés és szervezés előzte meg, de december 1.-én, reggel, a Somogy IC indulásáig, mind a 37 fő, aki jelentkezett, felszállt  a vonatra. Gondolva a különböző kedvezményekre, csak a helyjegyet vettük meg közösen, így a csoport egy kocsiba szállhatott fel.
Kardos Éva, - aki megszervezte, és  vezette a kirándulást, indulás után ismertette a programot, amit végül sikerült hiánytalanul teljesíteni.
A Déli Pályaudvarról átmetróztunk a Deák térre, majd átsétáltunk a Szent István Bazilikához.
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ve...
A túra vezetője pár szóban ismertette az építését és történelmét, majd megnéztük a látnivalókat.
A csupa márvány és aranyozás , a festmények, a domborművek, az épület arányai ámulatot keltett  mint bennünk, mint a többi, sokszáz, különböző nemzetíségű látogatóban. 
 A városban az utcákon már az adventi készülődés volt látható.
A Bazilika előtt  kisebb bódékban árulták az emléktárgyakat, a fazekasok, szűcsök, fafaragók, bőrdíszművesek, forraltbor- és puncsárusok gondoskodtak a látogatók kényelméről.
Rövid sétával átmentünk a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjába. Itt Surányi úr helyett egy fiatal  hölgy ismertette a látnivalókat.
Nagyon ötletes tablókon nézhettük meg a múlt pénzeit, a középkortól napjainkig.
http://www.penziranytu.mnb.hu/Latogatokozpont/
Megismertük, hogyan kell a hamis bankjegyet felismerni, az Euró történelmét és az egyes országok által kiadott Euróérméket és bankjegyeket.
A rendezők gondoskodtak a szórakoztatásról is, számítógépes játékkal tudtunk  pénzt nyomtatni, amin saját arcmásunk volt, saját kezűleg vertünk látogató-emlékérmét, kézzel foghatóan megtapasztaltuk, hogy egy aranytömb súlya több, mint 16 kg.
Élményekkel tele távoztunk, amikor sikerült a ruhatárból visszaszerezni a felszerelésünket. A tárolószekrény ajtajának zárját 6 lépésben kellett bezárni. Kinyítani egy lépésben sikerült, csak odaléptünk a biztonsági őrhöz és kértük, hogy nyissa ki nekünk.
Visszamentünk a Bazilikába, ahol addigra kinyitott a Szent Jobb kápolna, és láthattuk az Országalapító ereklyéjét, de sajnos nagy volt a tumultus.
Átsétálva a Vörösmarty térre, másfél óra szabadidőnk volt, hogy a vásári forgatagban mindenki bevásárolhasson.
Itt aztán tényleg volt minden, de az árakat nézve , a zsebem eszembe juttatta, hogy a hivatalos statisztika szerint , a vásárlóerő tekintetében Somogy  az utosók között kullog.
Mindenesetre , a GERBEAUD cukrázdát is néhányan felkeresték, bár a franciakrémest érdemesebb volt máshol elfogysztani.

A Csoport időben összeverődött, hogy a Parlament elé vonuljon. Rendbontás nélkül megvártuk a sorunkat, átvilágítottak csomagjainkat,majd ismét egy fiatal hölgy ismertette az Országház történetét.
   
Ámuldozva ballagtunk, sikerült elkapni egy őrségváltást a Koronázási Jelvényeknél.
Sok mindent tudtunk meg az épületről. Azon a szárnyon, amelyet  a látogatóknak megmutatnak, béke van és nyugalom. Amit láttunk, tényleg tiszteletet parancsoló volt.
 Politikust, képviselőt nem láttunk, azok a másik oldalon voltak ez idő alatt.
A látogatás végeztével ,- hab a tortán -, átkisértek bennünket az Országgyűlés Könyvtárában, ahol  egy másik fiatal hölgy vezetésével megnéztük a könyvek tárolását, az olvasóteremet, ahol sok tucat olvasó tanulmányozott valamit néma csöndben.
Ők kutatók, joghallgatók és egyebek voltak.
A Parlamentből kilépve szerencsére ott volt mindjárt a metró,  ahol már, aki tudott leült.  A Déli Pályaudvaron is, fél órával az indulás előtt, már a többség elfoglalta helyét.
Beszélgetéssel hamar eltelt a három óra utazás, a buszok megvártak.
Köszönöm a szervezést, a résztvételt.
Benedek Balázs